Az OEP nem tudja ellátni feladatát, az önkormányzatok fizetnek

A települési önkormányzatok 43 százalékának kellett egészségügyi intézményeinek működéséhez anyagilag is hozzájárulni az elmúlt évben, holott ez az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) feladata lenne - mondta a GKI Egészségügy-kutató Intézet kutatásvezetője egy szerdai sajtókonferencián, melyet egy novemberben, a helyhatóságok közel ötödénél végzett felmérés közzététele alkalmából rendeztek Budapesten.

Dátum: 2004-02-11 13:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19965
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:31:59.444159, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Működést segítő pénzügyi beavatkozást az önkormányzatok 43 százaléka végzett a válaszok szerint 2003-ban" - mondta Skultéty László, emlékeztetve arra, hogy az intézményeket "elvileg" az OEP finanszírozza.

Ez arra utal, hogy elég sok egészségügyi intézmény került pénzügyi nehézségek közé az elmúlt évben, így a fenntartó önkormányzatok voltak kénytelenek beavatkozni - mondta.

"Tekintetbe véve a megszorításokat az intézmény-finanszírozás, illetve a szolgáltatás-finanszírozás terén, 2004-ben (...) az önkormányzatok még nagyobb terhet kénytelenek majd a működésből vállalni" - hívta fel a figyelmet.

"A 2004-es év ebből a szempontból még nagy kérdőjeleket tartogat" - tette hozzá.

Skultéty László közölte, a felmérést a GKI Egészségügy-kutató Intézet végezte 2003 novemberében. A megkeresett közel 3200 önkormányzat 19 százaléka adott választ. A kutatás során a válaszokat súlyozással igazították a lakosság eloszlásához.

Ismertetése szerint címzett vagy céltámogatással megvalósuló rekonstrukciót, fejlesztést, műszer-, és eszközvásárlást a települések 53 százaléka végzett korábban, míg ilyen célokra helyi finanszírozással egyharmaduk volt képes.

"Az intézet ebben a kérdőívben megkérdezi a települések vezetőit, hogy az egészségügyi ellátás különböző szintjeit - így a saját településen vagy a körzetben - hogyan értékelik, milyennek látják, (...) hogyan értékelik az intézmények működési színvonalát" - mondta Skultéty László.

"Összességében elmondható, hogy az alapellátással nagyjából elégedettek, míg a szakellátással kevésbé, illetve elégedetlenek" - összegezte a felmérés egyik fontos megállapítását.

Közlése szerint a válaszadók az egészségügyi ellátás működési színvonalát jónak ítélik a gyermekorvosi, a háziorvosi és a fogászati ellátás esetében, míg a járó-, és fekvőbeteg ellátást csak megfelelőnek találják.

A nagyobb városokban, különösen a megyei jogú városokban és Budapesten elégedettebbek a szakellátással - tette hozzá.

A regionális eltérésekről szólva példaként említette a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás megítélését. Közlése szerint a legkedvezőtlenebb helyzet a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön tapasztalható, míg a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban a leginkább elégedettek az ellátás kapacitásával és színvonalával.

Az önkormányzatok 13 százaléka készítette el egészségügyi szakmai programját, további 9 százalék jelezte, hogy folyamatban van ennek elkészítése, míg 20 százalék tervezi megalkotását, 59 százalék pedig a jövőben sem számol egy koncepció elkészítésével. A középtávú szakmai program elkészítését még - az azóta megsemmisített - kórháztörvény írta elő azoknak a települési önkormányzatoknak a számára, ahol nem csak alapellátás működik.

A válaszadó helyhatóságok közül novemberben - tehát már a kórháztörvény nyári elfogadása után, de még annak megsemmisítése előtt - kilencen tervezték a kórház átalakítását gazdasági társasággá, közülük négy privatizálná is az intézményt.

Elmondta, a szakrendelők gazdasági társasággá alakítását 22 településen tervezték, ezek közül 9 számítana magántőkére is.

Az egészségügyi ellátórendszer egyéb intézményeinek - így például a labor, a diagnosztika, vagy a védőnői szolgálat - átalakítását a helyhatóságok 12 százaléka tervezi, míg 2 százalékuk privatizálná is a szolgáltatást - derül ki a GKI Egészségügy-kutató Intézet felméréséből.

MTI - fidesz.hu