Konferencia a magyar jogközelítésről

Martonyi János szerint a magyar politikai, gazdasági és társadalmi rendszer összességében sokat nyer az Európai Unióhoz történő jogközelítési folyamattal.

Dátum: 2002-05-06 14:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1891
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:26:28.050698, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A külügyminiszter erről azon a szakmai konferencián beszélt hétfőn Budapesten, amelyen a magyar jogalkotás, jogalkalmazás és az EU-csatlakozás összefüggéseiről esik szó.

Hangsúlyozta, hogy jogharmonizációs szempontból Magyarország talán a legfelkészültebb tagjelölt, és nem áll rosszabbul, mint hasonló helyzetben a korábbi tagjelöltek, a későbbi tagállamok.

Hozzáfűzte: minden tagállamnak meg kell teremtenie azokat az alkotmányjogi feltételeket, amelyek közé a közösségi jog viszonylag súrlódásmentesen elhelyezhető és működtethető, ez azonban óriási feladat. Martonyi János szerint a kérdést rugalmasan és toleránsan kell megközelíteni.

- Egyetértek azzal, hogy a magyar alkotmányba a csatlakozást megelőzően, legkésőbb 2003 elején be kell emelni az Európa-klauzulát - jelentette ki a diplomáciai vezető, utalva az EU-val összefüggő szabályozás alaptörvényben való szerepeltetésére.

A külügyminiszter fontosnak tartotta megerősíteni, hogy a bővítés ügye semmi esetre sem kapcsolható össze közvetlenül az Európai Unió Konventjének munkájával, hiszen amikor a konvent jelenleg kidolgozás alatt álló alkotmányozó szerződése hatályba lép, "Magyarország már régen EU-tag lesz".

Vastagh Pál szocialista parlamenti képviselő, az Európai Unió Konventjének egyik magyar tagja szerint szélesebb értelemben vett alkotmánymódosítást kell végrehajtani, legkésőbb 2003 közepéig.

Kitért arra, hogy az alkotmányrevízió érinti majd a választási rendszert, az önkormányzatok szabályozását, a nemzeti parlament státusának pontos rögzítését az integrációs folyamatban, részvételét a közösségi jogalkotásban, továbbá a nemzeti bank pozícióját, az Alkotmánybíróságot, a jogalkotási törvényt és az érdekegyeztető rendszert is.

Úgy vélte, az EU-csatlakozáshoz szükséges módosítások mellett érdemes lenne a régóta napirenden lévő egyéb korrekciókat is végrehajtani az alkotmányban. Ehhez álláspontja szerint az időpont és az elmúlt években született alkotmánymódosítási dokumentumok egyaránt alkalmasak.

A konventtel kapcsolatban Vastagh Pál leszögezte: a testületnek olyan munkát kell 2003 őszére befejeznie, amely alapján az EU egész szerkezete nem bomlik meg, ám sokkal egyszerűbbé válik a hatáskörök elkülönülése, az unión belüli szervezeti felépítés és a működési mechanizmus.

- A kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködést tekintve egyértelműen erősíteni kell a közösségi hatáskört - fűzte hozzá.

A konferencián köszöntőt mondott Ficzere Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Európai Jogakadémia elnöke, az Országos Választási Bizottság elnöke.

Újságírói érdeklődésre Ficzere Lajos hangsúlyozta: egészében véve a magyarországi parlamenti választások, a szoros eredmény, a tapasztalható feszültség nem fogja befolyásolni az EU-csatlakozási folyamatot. Utalt arra, hogy a politikai pártok között konszenzus van az EU-csatlakozás kérdésében.