Demszky javaslata komolytalan - történelmi egyházak

A történelmi egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek nyilatkozva komolytalannak, ad hoc jellegűnek, megalapozatlannak, tévedésen alapulónak nevezték Demszky Gábor egyházakkal kapcsolatos bejelentését. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója kijelentette: örülne annak, ha a politikusok, mielőtt nyilatkoznak, tájékozódnának, "akkor nem borzolnák az idegeket". "Az ilyen és hasonló nyilatkozatok indokolatlan egyházellenességet okoznak" - tette hozzá.

Dátum: 2004-02-16 19:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20157
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:32:59.315448, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az egyházak képviselői elmondták azt is, továbbra sem kaptak megkeresést a kormányzat költségvetési takarékossági intézkedései kapcsán.

Van érvényes megállapodás

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára azt közölte, hogy az SZDSZ bejelentése az egyházakkal való előzetes egyeztetés nélkül történt, így azt komolytalannak tartja.

Veres András püspök felhívta a figyelmet arra, hogy érvényes megállapodások léteznek az egyházfinanszírozásról a Magyar Katolikus Egyházat illetően a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék, más esetekben pedig az adott egyház és a kormány között.

Mint mondta, a finanszírozás kérdéseit nem a sajtón keresztül üzengetve kell megbeszélni. A püspök véleménye szerint a felvetésnek "nincs más célja, mint

megint egyházellenes hangulatot kelteni".

Ad hoc Demszky-ötlet

Bölcskei Gusztáv református püspök hangsúlyozta: alapvetően hamis az a beállítás, miszerint az állam tartja fenn az egyházak hitéletét.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke rámutatott arra, hogy minden gyülekezet önálló, azok az önkéntes egyházfenntartói járulékból gazdálkodnak. A gyülekezetek gondoskodnak arról, hogy szóljon a harang, legyen istentisztelet és bibliaóra - tette hozzá.

A püspök ad hoc jellegűnek nevezte az SZDSZ bejelentését, megjegyezve azt is: 2005-től megváltozik a személyi jövedelemadó bevallásának rendszere, s ezt értelmetlen elválasztani az egyházaknak felajánlható adóhányad kérdésétől.

Demszky még soha nem találkozott az egyházak vezetőivel

"A Magyarországi Evangélikus Egyház számára nem kérdéses az állam és az egyház teljes szétválasztásának elve, ezért mindig nyitott volt a egyházfinanszírozás mindkét fél számára elfogadható, végleges megoldásán való munkálkodásban. Így felszabadultak vagyunk arra, hogy az optimális módszer megtalálásához többféle koncepciót végiggondoljunk" - közölte az egyház szóvivője.

Hafenscher Károly írásban eljuttatott nyilatkozatában kiemelte: érdeklődéssel fogadták Demszky Gábor mondatait, sajnálják ugyanakkor, hogy a főpolgármester "több ciklus óta gyakorolt tiszte alatt még nem folytatott - személyes találkozás formájában - párbeszédet az egyházak vezetőivel".

"Ez a jelen téma szempontjából is fontos lehetett volna, így előkészítetlen és megalapozatlan a felvetés" - tette hozzá. Hafenscer Károly rámutatott arra, hogy az állam nem a hitéletet támogatja, hanem a közhasznú működést segíti elő.

Ha tájékozódik, nem borzolná az idegeket, nem okozna indokolatlan egyházellenességet

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója kijelentette: örülne annak, ha a politikusok, mielőtt nyilatkoznak, tájékozódnának, "akkor nem borzolnák az idegeket".

Zoltai Gusztáv hozzátette, hogy Demszky Gábor téved: hitéleti támogatás már két éve nincs, az állam jelenleg nem ad támogatást a hitéletre.

Közlése szerint közfeledat-ellátás után (kórházaik, egészségügyi-szociális intézményeik működtetésére) részesülnek állami támogatásban, emellett műemlékek felújítására kapnak anyagi segítséget.

"Az ilyen és hasonló nyilatkozatok indokolatlan egyházellenességet okoznak" - mondta.

A Mazsihisz ügyvezető igazgatója kitért arra is: a személyi jövedelemadóból az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható kétszer 1 százalék összevonását elutasítják, annak azonban örülnének, ha az előbbi hányadot felemelnék.

***

Demszky Gábor vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt európai parlamenti választási kampányának következő kérdése: támogassa-e az állam az egyházakat? Az SZDSZ európai parlamenti listavezetőjének közlése szerint a párt válasza az: "költségvetési pénzből ne támogassák az egyházakat, azoknak híveik támogatásából kell megélniük". Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyházak közfeladatait, valamint a műemlékvédelmet továbbra is az államnak kell finanszíroznia.

Az SZDSZ egyik javaslata értelmében a személyi jövedelemadó felajánlható, kétszer 1 százalékát összevonnák, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni.

Demszky Gábor kiemelte, hogy készek megvizsgálni, miképp lehetne növelni a felajánlható adóhányadot. Mint hozzátette, el tudja képzelni, hogy a két százalék három százalékra növekedjen.

Draskovics még nem kereste meg az egyházakat

Az egyházak képviselői hétfőn az MTI-nek elmondták, hogy továbbra sem kaptak megkeresést a költségvetési takarékossági intézkedések kapcsán.

Draskovics Tibor akkori kijelölt pénzügyminiszter a január 28-i kormányszóvivői tájékoztatón közölte, hogy a miniszterelnök a tárcákhoz hasonló takarékossági intézkedésekre kéri fel a bíróságokat, az ügyészségeket és a számvevőszéket, s ugyanezt a kérést továbbítja a történelmi egyházaknak is.

MTI - fidesz.hu