Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Az infláció nem hallgat Medgyessyre

Az elemzők által vártnál magasabb mértékben emelkedett az infláció januárban az előző évi azonos időszakhoz képest. Decemberhez viszonyítva az áremelkedés mértéke rekordméretűnek mondható, hiszen a növekedés mértéke 2,1 százalékos. Az elemzők a hírre felfelé korigálják éves előrejelzéseiket.


Dátum: 2004-02-17 11:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20169
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:33:03.027332, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A fogyasztói árak januárban 6,6 százalékkal emelkedtek 2003 januárjához és 2,1 százalékkal decemberhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők januárra 6,3 százalékos éves és 1,76 százalékos havi árszínvonal változást vártak. A maginfláció januárban decemberhez képest 1,1 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,9 százalék volt.

A fogyasztói árak 2003-ban átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek, míg decemberben 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002 decemberében, és 0,2 százalékkal nőttek novemberhez képest. Tavaly januárban 1,2 százalékkal haladták meg a 2002 decemberi, és 4,7 százalékkal a 2002 januári szintet.

A KSH közlése szerint az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása egyaránt 0,71 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,46 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,26 százalékkal, a háztartási energiáé 0,11 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,03 százalékkal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,14 százalékkal mérsékelte.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 3 százalékkal emelkedtek. Az átlagot meghaladó mértékben, 12,8 százalékkal növekedett a liszt, a dara, 5,8 százalékkal az iskolai étkezés, 5,7 százalékkal az idényáras élelmiszerek és 4,6 százalékkal a cukor ára. Emellett a termékek jelentős részénél 3 százalék körüli áremelkedés következett be az áfakulcs mértékének emelése következtében.

Átlagosan, 2,8 százalékkal emelkedett decemberhez képest a tej, tejterméke és tojás ára, 3,4 százalékkal a zsiradékoké, 3,5 százalékkal a kenyéré. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 2,8 százalékkal nőttek.

Az idén januárban a szezonvégi akciók következtében a ruházkodási termékek árai csökkentek. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében az átlagosnál kisebb volt az áremelkedés. A szolgáltatások közül a helyi tömegközlekedés díjtételei átlagosan 12,7 százalékkal, a távolsági utazásé pedig 5 százalékkal nőttek. A szeszesitalok, dohányáruk a sör 4,1 százalékkal, az égetett szeszesitalok 4 százalékkal drágultak.

A gyógyszerekért a lakosság átlagosan 16 százalékkal fizetett többet, mint egy hónappal korábban. Az áremelkedés oka elsősorban az áfakulcs 0 százalékról 5 százalékra történő emelése, a gyógyszerek jelentős részének fogyasztói áremelkedése, a társadalombiztosítási támogatás csökkenése.

Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagos mértékkel közel megegyezően, 6,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, dara 26, a cukrászáru, fagylalt 15, az idényáras élelmiszerek 14, a kenyér, a tojás és a munkahelyi étkezés 12, a péksütemény 11 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt 11 százalékkal a sertészsiradék, 6 százalékkal a sertéshús és 4 százalékkal a szalonna ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003 januárjában. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ezen belül a gyógyszerek térítési díjai átlagosan 23 százalékkal nőttek.

A szolgáltatások átlag feletti, 7,4 százalékos áremelkedésén belül a helyi tömegközlekedés 16, az oktatási szolgáltatás és a szemétszállítás 14-14 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 19, a dohányáruk 15, a távfűtés pedig 11 százalékkal került többe, mint 2003 januárjában.

Az idén januárban a magyar harmonizált fogyasztóiár-index decemberhez képest 2,3 százalékkal, 2003 januárjához képest 6,7 százalékkal emelkedett.

Felfelé korrigált előrejelezések

A januári inflációs adat lényegesen rosszabb lett a piaci várakozásoknál, a megkérdezett elemzők ezért mintegy 0,5 százalékponttal korrigálták felfelé a 2004-re vonatkozó előrejelzésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a fogyasztói árak januárban 6,6 százalékkal nőttek 2003 januárjához és 2,1 százalékkal decemberhez képest.

Az elemzők januárra 6,3 százalékos éves és 1,76 százalékos havi árszínvonal változást vártak.

Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője elmondta: már januárban a várakozásoknál erőteljesebben mutatkozott az áfa- és a jövedéki adó emelése az árakban. "A januári adat rontja az idei kilátásokat" - tette hozzá.

Az elemző februárban várt nagyobb ugrást az éves inflációban. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy már januárban jelentősen nőttek a fogyasztói árak, februárban az infláció ütemének további gyorsulására számít.

"Az idén a második hónapban elérheti a 7,8 százalékot az egy évre visszatekintő infláció" - mondta, hozzátéve, hogy az éves maximumot május körül, 8 százalék fölött várja.

A januári kedvezőtlen adat miatt Nyeste Orsolya a korábbinál fél százalékponttal magasabb, 7,5 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál 2004-re.

"Amennyiben a kétéves inflációs csúcs ellenére sem szállnak el az inflációs várakozások, úgy elképzelhető, hogy jövőre a fogyasztói árak növekedése 4-4,3 százalék között lesz és az éves átlagos infláció 4,5 százalékra csökken" - mondta.

Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője is megerősítette, hogy a várakozásoknál magasabb januári adat mellett februárban az infláció további gyorsulására számít.

"Februárban 7 százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árak éves növekedési üteme, ami májusban, illetve júniusban 8 százalék közelébe várható" - tette hozzá.

"Az év végére 6 százalék körüli éves infláció várható 2004-ben" - mondta.

Varga Lóránt szerint a 2005-re kitűzött 4 százalékos év végi inflációs cél nehezen, de elérhető, várakozásai szerint 4-4,5 százalék között lehet.

Az elemző hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen hónap adataiból messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, az év második felében lesznek láthatóak majd pontosabban az idei és a jövő évi inflációs folyamatok.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek