A Szigetköznek nem népszavazás kell

A Szigetközben élő emberek és a helyi politikusok is elutasítják Nemcsók János felvetését, hogy a nagymarosi vízlépcsőről, illetve a vízrendezésről szakértői vélemény alapján népszavazással döntsenek Magyarországon.

Dátum: 2004-02-20 14:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20308
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:33:45.530255, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az alkotmányjogász szerint a törvény lehetőséget ad népszavazás kiírására - de ehhez az szükséges, hogy a parlament elé kerüljön a kérdés. Jogi állásfoglalást azért kértünk dr. Halmai Gábor alkotmányjogásztól, mert Nemcsók János egykori kormánybiztos szerint Szigetköz ügyében végre megoldást kellene találni. Úgy véli, a jelenlegi helyzet csak a szlovákoknak jó, Magyarországon viszont - ha minden így marad - ökológiai katasztrófa fenyeget. Nemcsók, aki annak idején a bős-nagymarosi tárgyalások egyik kulcsfigurája volt, szakértők bevonását szorgalmazza, hogy aztán az általuk kidolgozott megoldásról népszavazással dönthessenek az emberek.

A volt kormánybiztos nyilatkozatából az is kitűnik, továbbra is amellett van (a korábbi szakértői véleményekre hivatkozva), hogy a legjobb megoldás a nagymarosi gát megépítése lenne.

Sokan mindenesetre még emlékeznek arra, hogy az 1998-as választási kampányban az erőmű megépítése ellen tiltakozva a jobboldali pártok és a környezetvédő szervezetek tüntetéseket szerveztek, de az akkori kormánykoalíció kisebb pártja, az SZDSZ is vétót emelt. Nem is írták alá a szlovákokkal a megállapodást. Nemcsók úgy véli, ezzel a legrosszabb változat vált valóra, ugyanis senki nem meri azóta megtenni az ezzel kapcsolatos politikai lépést, így semmi sem változik.

Országgyűlési döntés kell

Az alapvető kérdés az, lehet-e népszavazást kiírni, s annak van-e értelme? Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint népszavazást ki lehet írni, de csak akkor, ha az országgyűlési döntést érint. Ha tehát Nemcsók azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon döntést, mondjuk a nagymarosi vízlépcső megépítését illetően, akkor - a törvényi előírások mellett - kezdeményezhet ő vagy bárki népszavazást. Ha az ügydöntő, akkor a honatyáknak a határozat meghozatalakor ezt kötelezően figyelembe kell venniük, ha csak véleményformáló, akkor értelemszerűen kisebb súllyal esik latba. Azt azonban tudni kell: a magyar alkotmány tiltja, hogy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget népszavazás eredményére hivatkozva felülvizsgáljanak.

Nem tetszik az ötlet

A Duna elterelésében leginkább érintett szigetköziek körében máig indulatokat kelt Bős-Nagymaros és a kihasználatlanul álló dunakiliti erőmű ügye. A megkérdezettek szerint pénzkidobás lenne a népszavazás, hiszen úgysem a magyarok kezében van a vízmegosztás kérdése. A hatvannyolc éves dunakiliti Kiss László szerint minél előbb pontot kell tenni a szlovákokkal való vita végére.

- Ha így folytatjuk, akkor sajnos belátható időn belül nem lesz egyezség - kezdi a férfi. "Véleményem szerint a dunakiliti erőművet - ha már egyszer elkezdték - be kellett volna fejezni. Ha ezt üzembe helyeznék, a dunacsúnyinak meg kellene szűnnie, s ebbe a szlovákok sosem fognak beleegyezni."

A dunaszigeti Veszprémi József élesebben fogalmaz: úgy érzi, semmi szükség a népszavazásra, ezzel csak az emberekre kívánják hárítani a döntés felelősségét. A referendum az államkasszát is megterhelné. A szigetközi férfi szerint hiába voltak jogászaink és politikusaink Hágában, nem értek el eredményt a vízmegosztás kérdésében.

A fiatalabb generációt képviselő dunakiliti Zsigmond Ákos szerint is megoldást kell találni az ügyben, s olyan vízi paradicsomot létesíteni a Szigetközben, amilyet a szlovákok építettek ki a túloldalon. A népszavazást ő sem tartja jó ötletnek. Úgy gondolja, az adófizetők pénzét a viszonylag kiszolgáltatott helyzetben felesleges ilyen célokra költeni.

Gátak és építőik

Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője nem kívánta kommentálni a Nemcsók-kijelentést, mondván, az politikusi nyilatkozat volt, nem szakmai. Ebből kiindulva politikusokat is megkérdeztünk: Nemcsók János népszavazásos felvetését a Duna ügyében korábban sokat megszólaló két mosonmagyaróvári politikus, Pap János (Fidesz) és Szentkuti Károly (SZDSZ), más megfontolásokból bár, de egyaránt elutasítja.

- Nonszensz az ötlet, hiszen 1990-ben, majd '98-ban az emberek már véleményt mondtak a gátakról és építőikről. A medersüllyedés olyan szakmai probléma, amit nem a népakaratnak megfelelően kell orvosolni. Nemcsók Jánosnak az ökológiai katasztrófára vonatkozó megállapításával egyetértek, ám ezt a jelenlegi szakminisztériumban nem mindenki látja így. Szomorú az is, hogy az egykori Duna-kormánybiztos azért áll elő most ilyen javaslattal, mert nem bízik jelenlegi utódaiban - véli a fideszes honatya.

- Nem kell gát. Én is, meg az SZDSZ is azt mondjuk, amit korábban. Népszavazást kiírni csak olyan kérdésről érdemes, ami az országban az emberek döntő többségét érinti. Olyan súlyos és bonyolult szakmai kérdéseket, mint a medersüllyedés vagy az ökológiai problémák, nincs értelme népszavazással eldönteni. Arról nem is beszélve, hogy az ország jelenlegi helyzetében ez csak pénzpocsékolás lenne. Akárcsak a gátépítés - fogalmaz Szentkuti.

Erdey György, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások magyar kormánymeghatalmazottja egy napja úgy nyilatkozott: a javaslatot tanulmányozni fogja. Azt is hangsúlyozta, ezzel nem azt mondta, hogy megfontolásra érdemesnek is minősítette a Nemcsók-felvetést, ez ugyanis "politikai kérdés".

Több mint tíz éve az.

Kisalföld - fidesz.hu