Önkormányzati vagy tanácsrendszer?

Az önkormányzatok soha nem látott fekete éve következik miután 100 milliárd forint hiányzik a településeknek juttatott pénzösszegből, amelyet az ÁSZ is igazol - mondta a fidesz.hu-nak a Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke a testület országos tanácsának ülését követően szombaton Budapesten.

Dátum: 2004-02-21 16:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20337
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:33:54.197153, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szita Károly kiemelte: 78 milliárd forintra lenne szükségük a helyhatóságoknak ahhoz, hogy az előirányzott bérfejlesztést és egyáltalán a bérek kifizetését finanszírozni tudják, s ehhez képest Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó ígéretei ellenére még a Draskovics-csomag is további 10 milliárdot von el a településektől. Ez 40-50 ezer ember elbocsátásával járhat, amelyet a Fidesz önkormányzati tagozata nem fogad el.

- A számvevőszéki vizsgálatból világosan kiderül, hogy ha biztosítva lenne a 100 milliárd forint, az önkormányzatok akkor is csak a 2003-as szinten tudnának működni, ami rengeteg intézmény bezárásával, eladósodással, hitelfelvétellel és elbocsátásokkal járt. Megengedhetetlen, hogy a kormány még ennek a vegetációs létnek is alá képes menni, és ezzel végleg ellehetetleníteni a települések működését - hangsúlyozta a tagozat elnöke.

A tanácskozáson felszólalt Schmitt Pál a Fidesz alelnöke is, aki az uniós csatlakozás kapcsán arról beszélt, hogy örömteli a Fidesz szövetséggé alakulásának minőségi és mennyiségi eredménye, és az így létrejött kollektivitás. Az alelnök elmondta: a Szövetség helyesen tűzte ki céljait, jó úton halad, hiszen a tagozatok létrehozásával olyan szervezettség jött létre, amely nyitottságot sugároz és ebben az önkormányzatok is komoly helyet foglalnak el, nélkülözhetetlenek mert felelősségteljes munkájukkal az életminőség javítására törekednek.

- EP-s jelöltként fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Fidesz komoly és felelősségteljes munkát végez a csatlakozásra való felkészülésben. Elsőként állítottunk listát, s nem véletlenül adtuk neki a Szabad Európa nevet. Ezzel az az üzenetünk, hogy a szabad Magyarország, szabad akaratából csatlakozik a szabad Európához. Mivel egy olyan Európát akarunk, ahol szabadon élhetünk és megtarthatjuk identitásunkat, meg kell egyezni azokról a nemzeti kérdésekről, amelyeket az unióban képviselni kell - hangsúlyozta az alelnök. Medgyessy Péter közös listára tett javaslatával kapcsolatban Schmitt Pál megemlítette: nem csak Magyarország, de még az EU sem akart hinni a fülének, hiszen a csatlakozásról nem szavazást, hanem választást hirdetett az ország.

Az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről és a megoldandó feladatok soráról ezután Tállai András mezőkövesdi polgármester beszélt. Elmondta: a települések igen nehéz helyzetbe kerültek a kormányzati döntésekből kifolyólag, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. Komoly gond, hogy nem az állami támogatások igazodnak az önkormányzatok igényeihez, hanem a helyhatóságoknak kell megoldaniuk a helyzetet, amibe önhibájukon kívül kerültek. Mivel a településeknek a helyi adókból kell finanszírozniuk a működésüket és az intézmények fenntartását, sok kistelepülés lehetetlenedett el. Emlékeztetett: a polgári-kormány idején nagy segítséget jelentettek a beruházásösztönző támogatások, amelyek mára megszűntek. Példaként azt is megemlítette, hogy BAZ - megyében a kistérségek képviselői a korábbi gyakorlattal ellentétben nem vehetnek részt a területfejlesztési döntéshozatalokban és a bizottságok munkájában, s ez sérti a demokráciát.

- Szomorú, hogy a pályázatokból is az derül ki elsőként, hogy ki nem nyerhet. Ezt nyugodtan nevezhetjük diszkriminációnak. Elgondolkodtató az is, hogy a címzett és céltámogatások 1-8 arányban jutottak kormánypárti és ellenzéki településekhez, természetesen a kormánypárti vezetésű önkormányzatok javára - mondta a fideszes polgármester. Tállai András az M5-ös kapcsán szemfényvesztésről beszélt, hiszen a kivásárlási arányok miatt az AKA Rt. joga maradt a továbbépítés lehetőssége. Végül hozzátette: nem szabadna, hogy az óvodák és iskolák bezárása legyen a megoldás az önkormányzatok működésének fenntartására, hiszen elfogytak a tartalékok és sok település csak így tudja megoldani gondjait. Ez a falvak elnéptelenedéséhez vezethet, hiszen nem lesz miért helyben maradni az embereknek.

Szalai Imre polgármester és Kovács Zoltán is felszólalt a tanácskozáson. Mindkét politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre több előírt és önkormányzatokra rótt feladat - például 300 fő fölötti településeken könyvtáros alkalmazása, vagy a környezetvédelmi hatósági vizsgálatok elvégeztetése - újabb akadályokat gördít a települések megélhetése elé. Szalai Imre elmondta: 2003-ban duplájára, 60 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok adósságállománya, melynek következtében "csak éljük túl" költségvetések készülnek. Ehhez jön még a gázár több, mint 40%-os, valamint az energiaár több mint 30%-os emelkedése, melynek mértékét a kormány a médián keresztül igyekszik tompítani miközben a korábbi és jelenlegi számlák összehasonlítása önmagáért beszél. Kovács Zoltán hangsúlyozta: a közigazgatási reform és a területfejlesztési terv javaslata épp a két illetékes bizottságon nem ment keresztül. Komoly gond az is, hogy a tervek átláthatatlanok. A kormány uniós kényszerre hivatkozik, miközben a háttérben politikai okok húzódnak meg.

- A szocialisták a vidék felkarolását és támogatását hirdették, ehhez képest most cserbenhagyják a településeket - mondta a polgármester.

A tanácskozás végén a jelenlévő polgármesterek és képviselők szólaltak fel, és mondták el településeik aggasztó problémáit, valamint észrevételeiket. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a kormány által az önkormányzatokra rótt terhek és a kikényszerített helyzet leginkább a tanácsrendszert idézik és veszélybe sodorják az önkormányzati autonómiát.

fidesz.hu