Monet: 170 ezer látogató
A Szépművészeti Múzeumban rendezett Monet és barátai című kiállítás páratlan sikere Mojzer Miklós főigazgató szerint Magyarország polgárosulásának legszebb jele.
Dátum: 2004-02-24 19:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20453
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:35:32.396952, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tavaly december elsején nyílt, március 15-ig látogatható tárlat nyitva tartását a hatalmas érdeklődés miatt már háromszor meg kellett hosszabbítani; a múzeum a jegyelővételt is kénytelen volt megszüntetni. Hasonló látogatottságú tárlat a Szépművészeti Múzeumban a drezdai képtár gyűjteményéből válogatott kiállítás volt a hatvanas évek elején - mondta el Mojzer Miklós kedden hozzávéve, hogy a Monet-képeket eddig mintegy 170 ezren látták. A főigazgató szerint ma az egész világon élénk az érdeklődés az impresszionisták iránt, a közelmúltban például Bécsben rendeztek nagy Monet-kiállítást. A mostani budapesti kiállítás azonban a többi tárlattól eltérő csoportosításban mutatja be Monet-t és festő barátait. A Szépművészeti Múzeumnak három Monet-kép van a birtokában. Mojzer Miklós szerint a magyar muzeológia az impresszionisták gyűjtésében "nem nagyon akart kitűnni", mivel "felfejlődésének" időszakára ezek a képek már meglehetősen drágák lettek. Úgy vélte, ez a lemaradás aligha pótolható, a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye is "erősebb" a régi művészet, mint az impresszionisták terén. A főigazgató példaként említette: nincs egyetlen Van Gogh-képük sem. Ő mégsem hajlana arra, hogy Magyarország erején felül megvásároljon egy ilyen alkotást. Mojzer Miklós a kiállítás sikerét tehát egyrészt a polgárosuláshoz kötötte, ahhoz, hogy - türelme, figyelme alapján - a magyar közönség úgymond megérett a tárlatra. "Ez a kiállítás azért is érdekes és fontos nekünk, magyaroknak, mert közel száz éve, 1906-07-ben és 1913-ban az impresszionistáknak Budapesten is volt kiállításuk" - mondta. A mostani tárlat évszázados megemlékezés arról, hogy Magyarország már akkor benne volt ebben a vérkeringésben - tette hozzá. A főigazgató másrészt a sajtó szerepét említette. Véleménye szerint a média kitüntetett figyelme jelentős mértékben hozzájárult a kiállítás sikeréhez, ám a sajtó akár "agyon is hallgathat" kitűnő tárlatokat. Mojzer Miklós emlékeztetett a rendszerváltás utáni első nyugati típusú kiállítás teljes sikertelenségére; a Budapesti Történeti Múzeumban 1993-ban rendezett - egész korszakot összefoglaló, tudományosan előkészített - barokk tárlatra mindössze 30 ezren voltak kíváncsiak.
MTI - fidesz.hu