Mel Gibson A passió című filmje március 25-től Magyarországon
Mel Gibson amerikai születésű ausztrál színész-rendező világszerte vitákat kiváltó filmjét e hónap utolsó hetében mutatják be Magyarországon; A passió március 25-től látható Budapesten és tizenkét nagyvárosban - közölte az alkotást forgalmazó Budapest Film hétfőn.
Dátum: 2004-03-01 17:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=20664
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:37:36.763966, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A film magyarországi vetítése huszonhat kópiával kezdődik: tizennégy a fővárosi multiplex és művész mozikban, tizenkettő a vidéki nagyvárosok, így például Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Szolnok, Kaposvár filmszínházaiban pereg majd - mondta a társaság filmforgalmazási munkatársa.
Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthetik meg a 125 perces produkciót, amely Jézus életének utolsó tizenkét óráját beszéli el.
Hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt.
Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.
Az egyházakhoz egyelőre nem érkezett megkeresés - derült ki az MTI hétfői körkérdésére adott válaszokból.
A legtöbb európai országban szintén még húsvét előtt bemutatják az Olaszországban forgatott filmet, amelynek premierjét az Egyesült Államokban február 25-én, hamvazószerdán tartotta a Newmarket Films.
Több amerikai zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta a rendezőt, aki szerintük ismét elővette a "zsidók mint istengyilkos nép" formulát. Egyes amerikai kritikusok szerint A passió véres horrorfilm, míg Raymond Apple ausztráliai rabbi úgy nyilatkozott, hogy a produkció meg fogja nehezíteni a vallási közösségek közötti harmóniát.
A pápai kulturális tanács szerette volna, ha a filmet a hivatalos premier előtt bemutatták volna a legnagyobb katolikus egyetemek szakértőinek részvételével tartott tudományos kongresszuson, Mel Gibson azonban elutasította a kérést. Külföldi sajtójelentések a katolikus egyházfő titkárának tájékoztatására hivatkozva arról számoltak be, hogy A passiót megtekintette II. János Pál pápa is.
Az egyesült államokbeli bemutató előtt egy nappal az amerikai katolikus püspöki konferencia 128 oldalas dokumentumot adott ki "A Biblia, a zsidók és Jézus halála" címmel, amelyben egybegyűjtötte a Jézus haláláról szóló tanításokat és megerősítette, hogy a katolikus egyház elutasítja az antiszemitizmust.
A filmet tekintélyes külföldi történészek is bírálták. Többen rámutattak arra, hogy Jézus éveiben nem a latin és az arameus, hanem a görög volt a Jeruzsálemben használt legfőbb nyelv.
A produkcióban ugyanis a zsidók, így Jézus és a tanítványok is arámi nyelven, a rómaiak pedig latinul beszélnek. A filmet sehol sem szinkronizálhatják; az alkotás Magyarországon angol nyelvű főcímmel, de magyar feliratokkal lesz látható.
A forgatókönyvet, amely Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján készült, Mel Gibson írta Benedict Fritzgeralddal együttműködve. A rendező William Fulco atyát, a Loyal Marymount Egyetem közel-keleti tudományokkal foglalkozó tanszékének vezetőjét, az arámi nyelv és a klasszikus sémi kultúra egyik kiemelkedő szakértőjét kérte fel, hogy fordítsa le a film szövegkönyvét
Krisztus korának nyelvére.
A szereplők többségét Olaszországban és Kelet-Európában toborozták, míg a maszkos és fodrász csapat Hollywoodból érkezett. A passió főszereplője James Caviezel, akinek a maszkján az utolsó jelenetek forgatásakor napi hét órán át dolgoztak. A Sátán szerepét Rosalinda Celentano olasz színésznő alakítja, akinek egy férfi színész kölcsönzött hangot. Máriát a román Maia Morgenstern, Mária Magdolnát Monica Belucci olasz színésznő, Pontius Pilatust a bolgár
Hristo Naumov Sopov játssza.
A keresztre feszítés jeleneteit Dél-Olaszország Basilicata tartományában, Matera városában forgatták, míg Jeruzsálem hatalmas díszletét Róma külterületén építette fel Francesco Frigeri látványtervező és Carlo Gervasi díszletépítész.
A rendező-producer az egykor főszereplésével készült A hazafi című film operatőrét, Caleb Deschanelt bízta meg azzal a feladattal, hogy a film Caravaggio olasz barokk festő műveire emlékeztessen.
A jelmezeket Maurizio Millenotti, a Hamlet díjnyertes tervezője saját kezűleg készítette el.
Jézus Krisztus életéről az elmúlt évtizedekben több vitatott alkotás készült. 1964-ben Pier Paolo Pasolini Máté evangéliuma című filmje kommunista felhangjai miatt okozott megdöbbenést.
Húsz évvel később Jean-Luc Godard: Üdvözlégy, Mária című produkciójában Jézus anyja mai kosárlabdázólányként, József pedig benzinkutasként jelent meg. Martin Scorsese 1987-ben készült, Krisztus utolsó megkísértése című filmjében nyílt utalás történt Jézus és Mária Magdolna szexuális vonzalmára. Az utóbbi két alkotást több országban betiltották a katolikus egyház nyomására.
A legutóbb, 2002-ben a görög származású Oscar-díjas rendező, Costa-Gavras Ámen. című filmje váltott ki felháborodást a keresztény keresztet és a náci horogkeresztet "egyesítő" plakátjával.
MTI - fidesz.hu