Úton a Rosetta űrszonda

Kijelölték azt a két kisbolygót, amelyeket az európai fejlesztésű Rosetta űrszonda megközelít, útban végső úti célja, a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. Az Európai Űrügynökség (ESA) párizsi székhelyén csütörtökön jelentették be, hogy a németországi Darmstadtban lévő irányítóközpont adatai alapján a választás a Steins és a Lutetia aszteroidákra esett.

Dátum: 2004-03-11 18:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21036
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:41:32.110527, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tudományos program összeállítói eleve azt tervezték, hogy a Rosetta több mint 10 évig tartó útja során találkozik egy vagy két kisbolygóval is. A célpontokat azonban csak azután lehetett kiválasztani, hogy a Rosettát bolygóközi pályára állította az Ariane-5 hordozórakéta. Ezt követően tudták felmérni ugyanis, hogy mennyi üzemanyag maradt az aszteroidák melletti elrepülésekre. Fontos feltétel volt a választásnál az is, hogy a kiszemelt célobjektumok tudományos szempontból érdekesek legyenek a szakemberek számára. Mindkét égitest a Mars és a Jupiter között lévő kisbolygó-főövezetben kering a Nap körül. A Steins mindössze néhány kilométeres méretű. A Rosetta 2008. szeptember 5-én találkozik vele, miközben 1700 kilométerre suhan el mellette. A Lutetia átmérője 100 kilométer. Ezt a kisbolygót a szonda 2010. július 10-én 3000 kilométerre közelíti meg. A Rosetta mindkét kisbolygóról fényképeket készít, adatokat küld tömegükről, anyagsűrűségükről és egyéb jellemzőikről a földi irányítóközpontba. A Rosetta 2014 augusztusában érkezik meg a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz. Tizenhét hónapon át fog keringeni körülötte, miközben Philae nevű leszállóegysége leereszkedik az üstökösmag felszínére. A szondát az ESA naprendszer-kutató programjának keretében, jelentős magyar közreműködéssel építették meg. A magyar tevékenység főleg a Philaehez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amit a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energia elosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI feladatot vállalt a Rosetta orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is.

MTI - fidesz.hu