A Tisza most is fenyeget
A Felső Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a Tisza országhatárhoz közeli szakaszán áradást tapasztalnak, de ez közel sem jelenti azt, amit 2001-ben tapasztaltunk. A szakemberek szerint az idén nem várható jelentősebb árhullám a Közép-Tisza vidékén.
Dátum: 2004-03-12 10:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21048
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:41:35.548665, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A folyó medre közel 20 százalékos teltséget mutat, ami azt jelenti, hogy az elsőfokú készültség vízszintjétől több méterrel alacsonyabb, és az előrejelzések alapján arra következtetnek, hogy a kedvező időjárás (nappal olvad, éjszaka fagy) lassítja a Kárpátokban a hó olvadását - tájékoztatott Dajka István árvízvédelmi osztályvezető.
Természetesen a szakemberek tudják, hogy nagyon sok hó van még a Tisza és a Szamos vízgyűjtőjében. A felső-szabolcsi öblözetben viszont már a belvíz is munkát ad a vízügyi dolgozóknak. A tiszaberceli szivattyú folyamatosan dolgozik, itt másodfokú a belvízvédelmi készültség. A vízzel borított terület 150 hektár, a túlnedvesedett rész eléri a 600 hektárt.
A Közép-Tisza egyelőre csendes
Lovas Attila, a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivője a Magyar Rőádiónak elmondta, hogy a legfrissebb jelentés szerint a Tisza vízgyűjtő területén 3,3 köbkilométer hó halmozódott fel, ami megegyezik a sokévi átlaggal. A jövő hétre érezhető felmelegedést prognosztizál a meteorológia, ám a 10-15 Celsius fokos hőmérséklet sem tud önmagában jelentős árhullámot kiváltani. Az olvadással együtt pár nap alatt területi eloszlásban 20 milliméteres csapadéknak kellene ahhoz hullania, hogy elsőfokú védelmi készültséget rendeljenek el.
Egy hete 540 centiméterrel tetőzött a folyó Szolnoknál, csütörtökön reggel 168 centiméteres volt a vízállás, a legenyhébb készültség pedig 650 centiméternél lép érvénybe. Csak emlékeztetőül: 2000. április 19-én 1041 centiméteres vízállással tetőzött a Tisza a jász-kun megyeszékhelyen, minden idők legnagyobb tiszai árvize idején. Az elmúlt néhány nap csapadékosabb időjárása sem eredményezett számottevő problémát.
Néhány helyen egy-két órára vagy egy-két napra beindították a szivattyúkat, így helyreállt a rend. Belvízveszély kockázata sem áll fenn most térségünkben, hiszen a talajvíz szintje megfelel az ilyenkor megszokottnak, csupán néhány helyen haladja meg a sokévi átlagot maximum 20 százalékkal.
125 éve történt a nagy szegedi árvíz
A naiv ember dőre módon mindig azt hiszi, hogy legyőzi a természetet. A cáfolat sosem várat magára. Így volt ez 125 éve a nagy szegedi árvíz idején is, ahol egy hétig a védekező lakosok azt hitték, elkerülhetik.
Mai értékén aligha lehetne megbecsülni azt a kártételt, amit 125 évvel ezelőtt a tiszai árvíz okozott Szegednek, amikor 1879. március 12-én éjjel fél kettőkor elöntötte a várost. Az árvíz Rókus-Makkosháza felől tört be Szegedre, és romba döntötte a lakóházak mintegy 90 százalékát. Több mint 5 és fél ezer épületet, amelyek döntő hányada azonban vályogból készült. A kártétel legsúlyosabb része az a hozzávetőleg 150 halott, akik az árvíz nyomán vesztették életüket.
A petresi gátszakadás már 5-én este 7 óra tájban bekövetkezett, de kellett néhány nap, amíg a lassan dél felé húzódó víz nemcsak elérte Szeged városát és a Szeged körüli hevenyészett töltéseket, hanem át is törhette azt. A 12-én éjjel fél kettőkor tört be a víz a városba. Éjszaka, álmában érte a város legnagyobb részét, és így számosan a hullámok között pusztultak el.
Forrás: Magyar Rádió
fidesz.hu