Az Európai Unió fokozta fellépését a terrorizmus ellen
Az Európai Unió országainak már évtizedekkel ezelőtt fel kellett venni a harcot az erőszakos eszközöket alkalmazó szeparatista és terrorista szervezetekkel: ezek közé tartozott például az Ír Köztársasági Szervezet (IRA), vagy az algériai Fegyveres Iszlám Csoport (GIA), amely 1995-ben pokolgépeket robbantott Párizsban, illetve a hetvenes években igazán aktív németországi Baader-Meinhof csoport, majd a belőle kinőtt Vörös Hadsereg Frakció (RAF).
Dátum: 2004-03-12 12:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21059
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:41:38.838518, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
E szervezetek akciói azonban az esetek legnagyobb részében viszonylag kevés halálos áldozatot követeltek: az észak-írországi konfliktusban például az elmúlt 30 év legnagyobb merényletében 29-en haltak meg. Ráadásul a legtöbb ilyen csoportosulás időközben vagy teljesen meggyengült, vagy saját maga döntött a fegyveres akciók beszüntetése mellett - írják a pénteki belgiumi lapok.
Új helyzetet hozott a terrorizmus elleni küzdelemben 2001. szeptember 11., az amerikai merényletek napja: azóta a terrorizmus felszámolását célzó erőfeszítések középpontjában a különböző iszlám csoportosulások állnak. Tíz nappal az amerikai akciók után az EU-tagállamok vezetői rendkívüli csúcsértekezleten munkatervet dolgoztak ki a közös fellépés hatékonyabbá tételére, s ez utóbbit a szervezet egyik első számú célkitűzésévé tették.
A Le Soir című belga lap szerint a terv három alapvető feladatot tartalmazott. Ezek közül az első a rendőri és igazságügyi együttműködés erősítése volt, s e téren valóban számos eredmény született. Így a tagállamok elfogadták a közös európai letartóztatási parancs jogintézményét, amely a hagyományos, lassú kiadatási eljárásokat helyettesíti, azokat gyorsítja fel - bár a tizenötből öt tagállam még mindig nem ratifikálta ezt. Kidolgozták a terrorizmus közös meghatározását, elfogadták azt a listát, amely az európai terrorista szervezeteket sorolja fel (köztük van a baszk szeparatisták fegyveres szervezete, az ETA is), továbbá a terrorista akciókért kiszabható minimális büntetési tételeket.
A második feladatcsoportba a terrorizmus finanszírozásának akadályozása tartozott. Az EU-tagállamok 2001 decemberében kibővítették a pénzmosás elleni törvények hatókörét. Tavaly nyáron elfogadták azt a keretegyezményt, amely lehetővé teszi, hogy egy tagállam kérésére egy másik tagállamban befagyasszák a terrorizmus támogatásával gyanúsított szervezetek vagyonát.
Végül a harmadik fő "csapásirány" a légi közlekedés biztonságának fokozása volt, többek között a csomagok alaposabb átvizsgálásával és a pilótafülkék megerősítésével. Ez a feladatcsoport az elmúlt hónapokban újból előtérbe került, amikor az amerikai hatóságok felvetették, hogy a repülőgépekre kerüljenek fegyveres légi kísérők. Egyes EU-tagállamok ezt mereven elutasítják.
Megfigyelők mindenesetre úgy látják, hogy a 2001 szeptemberi amerikai terrorakciót követő nagy nekibuzdulás mára alábbhagyott. Ebben a helyzetben változást hozhat a csütörtöki madridi merényletsorozat. Az már most bizonyosnak tűnik, hogy a terrorizmus elleni küzdelem kérdéskörét fel fogják venni a március 25-26-i brüsszeli EU-csúcs napirendjére.
MTI - fidesz.hu