Kilenc éve tukmálták rá a magyarokra a Bokros-csomagot
A Polgári Magyarországért Alapítvány 2004. március 12-én tartott konferenciája a Bokros-program 9. évfordulójára emlékeztek. 1995. március 12-én, Bokros Lajos pénzügyminiszterré történt kinevezésével vette kezdetét a Bokros-program, amely a magyar gazdaságtörténet egyik legvitatottabb gazdaságpolitikai korszakává vált.
Dátum: 2004-03-12 16:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21076
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:41:44.018303, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Támogatói szerint a programnak köszönhető hogy a magyar gazdaság 1995-ben elkerülte a pénzügyi csődöt, és 1997-2003 között átlagosan 4%-os növekedést ért el. A támogatók között vannak olyanok is, akik szerint alapvetően helyes volt a Bokros-program, de néhány elemében túl lőtt a célon, de ezt megértik, mert nagy volt a baj.
Kritikusai szerint a Bokros-programra nem volt szükség, a program téves diagnózist állított fel a gazdaság állapotára, erre hibás terápia épült. Bírálói szerint az 1997-2003 közötti jó gazdasági teljesítmény nem a programnak köszönhető, sőt a program nélkül jobb lett volna a magyar gazdaság teljesítménye.
"Mi az igazság?" - tette fel a kérdést a Polgári Magyarországért Alapítvány, amikor négy neves tudóst és közéleti szereplőt felkért arra, hogy 9 év távlatából értékelje a Bokros-programot. A főbb megállapításokat a következőkben összegezzük.
Közgazdasági hamisítás történt...
Bokros pénzügyminiszter téves értékelést adott a magyar gazdaság helyzetére, mert azt állította, hogy azért alakult ki jelentős külkereskedelmi és fizetési mérleg deficit 1993-ban, majd 1994-ben, mert megemelkedtek a reálkeresetek, és a háztartások fogyasztása nőtt. A hibás logika szerint a többlet fogyasztás az import megugrálását és az export csökkentését (itthon fogyasztottuk el, amit exportálni lehetett volna) vonta maga után, és ez áll a hirtelen romló egyensúlyi adatok mögött.
Ezzel szemben - ahogy azt az 1-es ábra bemutatja - egyáltalán nem a lakossági fogyasztás megugrása miatt alakult ki igen jelentős külkereskedelmi és fizetési mérleg hiány 1993-94-ben, hanem két másik egyedi tétel miatt. Az első az, hogy 1993-ban az orosz-magyar pénzügyi elszámolások keretében a korábbi orosz adósságok egy részét 28 db MIG - 29-es katonai repülő szállításával egyenlítette ki az orosz fél, ami egyszeri tételként a közösségi fogyasztás soron számolták el, és ennek alapján állították azt, hogy nőtt a lakossági fogyasztás.
A másik tétel a zöldmezős külföldi ipari beruházások "termőre fordulása", amely a beruházások első részében növelte a beruházási célú importot, majd a második szakaszban már növelte az exportot. A közgazdasági hamisítás másik eleme az volt, hogy a külföldi beruházások növekvő beruházási importját figyelmen kívül hagyták akkor, amikor a lakosság megugró fogyasztását hozták fel a megszorítások indokául.
Ráadásul 1993-ban azért csökkent az export, mert a magyar exportálók elveszítették a keleti piacokat és megkezdődött a sikeres átállás a globális és európai piacokra.
A lakosság nem is lehettet bűnös az egyensúlyi mutatók romlásában, mert 1994-ben az emelkedő reálkeresetek ellenére nem nőtt , hanem csökkent a fogyasztás!
A Bokros-program lakossági jövedelmeket csökkentő szigorításait azzal indokolták, hogy 1994-ben megugrott a fogyasztás, miközben a valóságban éppen a fordítottja történt: a fogyasztás csökkent, és ezt bizonyítja a 2. ábra.
Az import már 1994-ben csökkent, az export nőtt, tehát az egyensúly a Bokros-program nélkül is helyreállt volna 1995-96-ban.
Ugyancsak elhallgatták, hogy az import már 1994-ben csökkent a katonai szállítás egyszeri import-csúcsot okozó 1993-as szintje után, és azt is a másik oldalon az export már 1994-ben kezdett nőni a külföldi zöldmezős ipari beruházások többlet exportja révén. Ezeket az összefüggéseket mutatja be az 1. ábra.
A Bokros -program valójában lefékezte az export növekedését és növelte az importot, tehát éppen a kívánatos hatással fordított módon hatott
Miután a magyar gazdaság természetes folyamatai, és egy speciális, egyedi import tétel miatt romlott a külső egyensúly 1993-94-ben, ezért a Bokros-program drasztikus állami beavatkozása éppen a gazdaság természetes globális alkalmazkodása ellen hatott. A Bokros-program még 1996-ban sem növelte az exportot, ellenben az import újból növekedésnek indult. (1. ábra)!
Ennek éppen a Bokros -program drasztikus beavatkozása volt az oka, mert a vállalatok hitelkereteit szűkítették, a belföldi piac ugyancsak szűkült, ami a vállalkozói beruházásokat visszafogta, miközben a program drámaian csökkentette az állami beruházásokat.
A Bokros-program az infláció mesterséges felpörgetésével és a szociális juttatások szigorításával vette el a jövedelmeket a rendszerváltás vesztes csoportjaitól. A szegényebbektől többet vett el, mint a tehetősebbektől, ami a program igazságtalan és szociálisan érzéketlen jellegét húzza alá.
A 3. ábrából látható, hogy az infláció felpörgetése volt az eszköz, ami a "bűnösnek" tartott lakossági jövedelmeket elvette a nagy társadalmi csoportoktól. Az is kitűnik, hogy a kis és közepes jövedelműekből még többet vett el, mint a nagy jövedelmű csoportoktól, ami aláhúzza a Bokros-program szociális érzéketlenségét.
A társadalmi jövedelmeket érintették a legsúlyosabban a megszorítások, ami a hátrányos helyzetű rétegek számára volt a legelőnytelenebb.
A bokros -program óriási társadalmi károkat okozott, miközben nem volt rá szükség, és a gazdaságra is negatívan hatott
A program hatalmas látható és láthatatlan veszteséget okozott a társadalmi tőkében, és az infláció mesterséges felpörgetésével tovább szegényítette a rendszerváltás során kedvezőtlenül érintett nagy társadalmi tömegeket (családosok, nyugdíjasok, munkanélküliek, munkavállalók), ezt mutatja be az 5. és a 6. ábra.
Polgári Magyarországért Alapítvány