Európaiság szocialista módra: Kósáné egyházellenes kirohanása

A szocialista párt európai parlamenti listáján is helyet foglaló Kósáné Kovács Magda a Hit Gyülekezetéhez közel álló Hetek című lapban megjelent éles egyházellenes kirohanásával kapcsolatban magyarázatot vár a Kereszténydemokrata Néppárt - áll Semjén zsolt közleményében.

Dátum: 2004-03-25 19:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21566
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:45:14.839871, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Kósáné Kovács Magda MSZP-s országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának korábbi elnöke, az MSZP európai uniós listájának 5. helyezettje a Hetek című lap 2004. március 12-i és 19-i számában is a következő nyilatkozatot tette:

"...a Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással."

"Jelenleg még Európa vallási szempontból is inkább multikulturális, és ha ezt az unió (a Vatikánnal karöltve) nem tudja majd toleranciával elviselni, akkor ezzel erősíti a tőlünk néhány ezer kilométerre lévő tömb fundamentalizmusát. Ami háborúk forrásává is válhat."

A cikk egésze hasonló szemléletet tükröz.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt elvárja, hogy Kósáné Kovács Magda adjon magyarázatot ezen kijelentéseire, illetve felszólítjuk az MSZP-t, hogy tegye egyértelművé, hogy mindez Kósáné Kovács Magda magánvéleménye, vagy pedig az MSZP európai politikájának része, annak minden egyházpolitikai és külpolitikai következményével?

Semjén Zsolt

elnök

fidesz.hu

***

Kósáné-ügy: a szocialisták "európai" emberének "életveszélyes" nyilatkozata

Kósáné Kovács Magda egy egyház (Hit Gyülekezete) lapjában (Hetek) vele készített interjúban egyházakról mint "életveszélyes példáról" beszél. A Heteket kiadó Új Spirit Kft. irányítását biztosító befolyásolás mértéke: közvetlen a Hit Gyülekezete.

"De van egy másik, egészen konkrét és életveszélyes példám, ami az alkotmányozással, egészen pontosan az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos. Mi, baloldali politikusok tizenkét éve attól szenvedünk, hogy amikor az állam és az egyház viszonyában valamiféle súrlódás vagy konfliktus jön létre, azonnal működésbe lép egy olyan szándék, ami ezt a konfliktust a kommunisták és a vallásos emberek ellentétévé változtatja. Ez a szándék perceken belül egész Európát eléri. Körülbelül a hívők hatvan százaléka szavaz jobboldalra, negyven pedig balra. De amikor az egy százalékot adja, akkor nem arra az egyházra szavaz a pénzével, ahol megkeresztelték és a nagyszüleit eltemették, aztán slussz, hanem arra az egyházra, amelyikről azt feltételezi, hogy jó célra fogja azt használni. Nos, az unióval most létrejön egy olyan geopolitikai egység, ami még kibővül tíz országgal, így az előbb említett konfliktus átúszhat egész Európára. Egy keresztény egyház és az új európai alkotmány fülledt egybeolvasztási kísérletéből pillanatnyilag semmit sem látnak az európai polgárok. Rendkívül erős a törekvés arra, hogy az egységes Európa - úgy is, mint geopolitikai, politikai, nemzetvédelmi, gazdasági egység - egy intézményesült keresztény egyház befolyása alá kerüljön.

- Magda, külön-külön értem a mondatait, csak azt nem tudom, mit akar tulajdonképpen mondani.

- Azt, hogy a Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással.

- Minek alapján állítja, vagy honnan tudja ezt?

- Annak alapján, hogy már a bőrömön is ezt érzem. Katolikus civil szervezetek képviselői, lobbistái úgy járnak be hozzám naponta, mint ahogy én járok a fürdőszobámba. És legyen nyugodt, nem csak hozzám. Az alkotmányvita se arról szól valójában, hogy benne legyen-e a bevezetőben a keresztény hagyományról szóló passzus, vagy sem. Mellesleg egyáltalán nem kellett volna bevezetőt írni. De ha már írtak, és fölsoroltak mindenkit a görögöktől a rómaiakig, a reneszánsztól a felvilágosodásig, és a fülem tudja még mit, akkor természetesen Európa hagyományai között ott a helye a keresztény hagyománynak is. De ez csak a kirakat. A történet valójában arról szól, a kérdés az, hogy intézményesült, nagyhatalmú egyházak létesíthetnek-e intézményesített, legális, oda-vissza átjárható kapcsolatokat Európa kormányával?

- És mi erre a válasz?

- Minden törekvés arra irányul, hogy a válasz igen legyen. Ott van az a bizonyos ötvenegyedik paragrafus, amely hallatára megszólal az emberben a vészcsengő. Ennek a lényege, hogy az egyházak intézményként együtt fognak majd működni a politikai intézményrendszerekkel. Elképesztően rövid idő kell ahhoz, hogy minden európai nagy állami ünnepséggel úgy járjunk, mint mi itthon az augusztus huszadikával. Elképesztően rövid időn belül a katolikus ünnepek szimbólumrendszere, szellemisége fogja meghatározni Európa laikus ünnepeit is. S aztán ebben az egységes geopolitikai térségben mindent elsöprő erővel megjelennek majd azok a törésvonalak, amelyek ma a nagy vallási tömbök mentén jönnek létre. Sőt a gazdasági növekedés, megélhetés vagy nyomor is ezen törésvonalak mentén fog kialakulni. Jelenleg még Európa vallási szempontból is inkább multikulturális, és ha ezt az unió (a Vatikánnal karöltve) nem tudja majd toleranciával elviselni, akkor ezzel erősíti a tőlünk néhány ezer kilométerre lévő tömb fundamentalizmusát. Ami háborúk forrásává is válhat. De én azon vagyok, és nagyon sokan velem együtt, hogy Európa maradjon multikulturális. Európa maradjon laikus."