Továbbra is érvényes a lisszaboni stratégia az EU-ban
Az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének résztvevői pénteken elfogadták a tanácskozás záró következtetéseit, kijelentve: az EU gazdasági fejlesztésére 4 évvel ezelőtt elhatározott célkitűzések, a lisszaboni stratégia továbbra is érvényes.
Dátum: 2004-03-26 16:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21614
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:45:30.101774, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ugyanakkor elismerték, hogy az eddig mutatott teljesítmény nem elegendő, a "kép vegyes", s felkérték az Európai Bizottságot: hozzon létre egy magas szintű, független testületet a hiányosságok feltérképezésére, annak kidolgozására, hogy mit kell tenni a kitűzött célok 2010-ig történő elérésére. A testületet Wim Kok volt holland miniszterelnök vezeti, s 2004. november 1-jéig, azaz a mostani Európai Bizottság mandátumának lejártáig kell elkészülnie jelentésével.
A csúcs záró következtetései szerint Európának továbbra is feltett szándéka, hogy teljesítse a lisszaboni célkitűzéseket, azt, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé, s egyben munkahelyteremtést elősegítő, tudásalapú társadalommá váljon.
Ugyanakkor e folyamat hitele végett fel kell gyorsítani a reformok menetét a tagállamokban, s kulcsfontosságú a már elfogadott kötelezettségek jobb végrehajtása.
A nyilatkozat szerint a mostani EU-csúcs két alapkérdésre koncentrált: a fenntartható növekedés biztosítására és a munkahelyteremtésre. Az első téma kapcsán az állam- és kormányfők leszögezték: a tavalyi év második felében kezdődött gazdasági növekedés a jelek szerint kezd gyorsulni, s az Európai Uniónak ki kell használnia ezt a lehetőséget saját belső reformjainak, például a nyugdíjreformoknak, s az államháztartási hiány csökkentését célzó lépéseknek a felgyorsítására. A csúcs résztvevői egyben leszögezték, hogy segíteni kell a tavaly elfogadott Európai Növekedési Kezdeményezés beindítását, folyamatosan ellenőrizni a végrehajtást.
A versenyképesség érdekében javítani kell a szabályozást: erre a kérdéskörre visszatérnek a 2004 novemberi EU-csúcson. Egyben különleges figyelmet kell szentelni a kutatás-fejlesztés témaköreinek, ezen belül is annak, hogy a magánszféra fokozza beruházásait ezen a területen.
Azonban a következő év legsürgősebb feladata a nyilatkozat szerint a munkahelyteremtés: a magasabb foglalkoztatási ráta elengedhetetlenül szükséges a gazdasági növekedés gyorsításához, s - figyelembe véve a munkanélküliség és a szegénység közötti összefüggéseket - a szociális gondok orvoslásához. Nagy erőfeszítéseket kell tenni a nők és az idős emberek foglalkoztatásának fokozására - s ehhez szükség van mind jogi, mind pénzügyi lépésekre.
A nyilatkozat szerint az EU-bővítés ösztönözni fogja az európai gazdaság fejlődését, minden tagállam számára új lehetőségeket teremt, s a lisszaboni folyamat is hasznot húz majd az új tagok tapasztalataiból, hozzájárulásából. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az egységes munkaerőpiac, a szabad munkaerő-áramlás központi szerepet játszik az EU fejlődésében. (Mindenesetre - mint megfigyelők rámutatnak - mindez ellentmondásban van azzal, hogy az elmúlt hónapokban Írország és Nagy-Britannia kivételével minden jelenlegi EU-tag korlátozta az újonnan csatlakozók bejutását saját munkaerőpiacára.)
A csúcs záró következtetéseiben számos külpolitikai kérdéskör is helyet kapott. A közel-keleti kérdés kapcsán az EU-csúcs résztvevői mély aggodalmuknak adtak hangot, felszólították a Palesztin Hatóságot a terrorizmus elleni hatékony lépések megtételére, de egyben elítélték Jaszin sejknek, a Hamászt vezetőjének törvénytelen meggyilkolását is. Irak ügyében a csúcstalálkozó üdvözölte az elmúlt idők pozitív politikai fejleményeit, és sürgette, hogy a politikai átmenet folyamatában az ENSZ játsszon komoly szerepet. A koszovói helyzetről pedig úgy foglalt állást, hogy az elmúlt hetek eseményei, az etnikai összecsapások komoly visszalépést jelentettek, az erőszakos akciókért felelőseket bíróság elé kell állítani, a koszovói albán vezetésnek pedig hitet kell tennie a többetnikumú társadalom megőrzése mellett.
Az EU-csúcs záró következtetései végül megerősítik, hogy az állam- és kormányfők között legkésőbb a júniusi EU-csúcson meg kell születnie a megállapodásnak az EU alkotmányos szerződéséről, s hogy a tagállamok elfogadták a terrorizmus elleni harcról szóló nyilatkozatot, amely részletes akcióprogramot ad ezen a területen.
MTI - fidesz.hu