Félmillió gyerek hiányzik a rendszerből

A magyar általános iskolai rendszer közel félmillióval több gyermek ellátására is képes lenne. Ám éppen ennyi gyerek hiányzik a rendszerből. A városi iskolák megszüntetése mindig nagyobb figyelmet kap, mint egy-egy kistelepülés egyetlen iskolájának lassú agóniája. Mi lehet a megoldás?

Dátum: 2004-03-28 10:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21649
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:46:41.325757, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kisiskolai társulások lehetnek-e az iskolamegszüntetések alternatívái - hangzott el azon a főrumon, amit Szegeden tartottak a kisiskolák társulásainak lehetőségeiről.

Nacsa Tamás, az Újszentiváni Általános Iskola igazgatója, elmondta, azért jöttek össze, mert ezeknek a kis intézményeknek csak együtt lehet közös esélye. Szerinte a közoktatásban, főleg a kisiskolákban, a finanszírozási háttér hiányos. Nincs meg a normatív alap a kisiskolák működésére. Ezért fontos lenne, hogy összefogjak, és mivel a normatíva gyermeklétszám függvénye, így talán biztosítani lehetne a működési feltételeket.

Tavaly nagy port vert fel, hogy a magyar diákok milyen rosszul teljesítettek az úgynevezett Pisa-teszt kitöltése során. Ez a Pisa-sokk - hiszen így híresült el - abba az irányba mutatott, hogy nagyon oda kell figyelni az oktatás minőségére.

A hagyományos magyar iskolarendszerre jellemző ismeretközlő és ismeret-számonkérő poroszos iskola, már húsz évvel ezelőtt elérte a teljesítőképessége határát, és egyre inkább megmutatkozott sok-sok hátránya. Nagyon sok gyereknek nem adta meg azt a muníciót, amivel érvényesülni tudott volna az életben. Nagyon sok diák lemaradt, kudarcok érték őket, és hány gyerek ment azzal az élménnyel első osztályba, hogy ő nagyon szeret majd iskolába járni, és hány ment haza sírva néhány hónap múlva. A mostani fórumnak nem az a célja, hogy egyenruhába öltöztessék a magyar iskolarendszert, csupán azt szeretnék, ha csökkenthetnék azt az elfogadhatatlan különbséget, ami ma iskola és iskola között van Magyarországon. Egy gyerek csak egyszer jár iskolába, és Kis János vagy Nagy Marika számára megismételhetetlen az itt eltöltött nyolc év, és kötelessége a mindenkori oktatási kormányzatnak, hogy olyan feltételeket teremtsen, hogy egyformán értékes tudást kaphassanak a gyerekek, függetlenül attól, hogy Deszken, Szegeden, Székesfehérváron vagy Budapesten jár iskolába. Szembe kell nézni azzal, hogy 500 ezer gyerek eltűnt a magyar iskolarendszerből. Az iskolarendszerünk gyakorlatilag félmillióval több gyerekre van méretezve, csak épp gyerek nincs. Ugyanannyi viszont a pedagógus, és óriási minőségbeli különbségek vannak.

A kis falvak, érthető módon, harcolnak iskoláikért, a szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerek a megszokott, közeli iskolába járjon. De nem mindegy, hogy milyen az az iskola. Hogyan tanítanak például nyelveket. Hogyan készítik fel a diákokat a továbbtanulásra. A megszokott környezetet elhagyni mindig nehéz, minden szülő nehéz szívvel teszi föl a gyerekét a zsúfolt Volán-buszra, amelynek a menetrendje nem illeszkedik az iskolai órákhoz. A fórum résztvevői úgy gondolják, hogy Magyarországon kistérségi társulások számára biztosítani kell azt az iskolabusz-hálózatot, amely nem zsúfolt Volán járatot és a leharcolt buszokat jelenti, hanem azt a nyugat-európai értelemben vett pedagógiai felügyelettel ellátott, megkülönböztető jelzéssel ellátott buszhálózatot, amelyik a gyereket gyakorlatilag háztól házig viszi, és így olyan iskolákba kerülhetnek a gyerekek, ahol a nevelésük, oktatásuk jobban biztosítva van.

A felméréseknek az a tapasztalata, hogy a jobb módú szülők már ma jól felszerelt, sokszor távoli iskolákba hordják gyermekeiket, mert úgy látják, hogy jövőjük szempontjából ez kifizetődő dolog. Minél kisebb az iskola létszáma, annál inkább lehetetlen jól felszerelt iskolát működtetni, és szaktanárokat megfizetni. És a falusi kisiskolák egyre inkább a szegregáció, az elkülönülés színterei lesznek. A pedagógusok úgy látják, a kistérségi társulások lehetővé teszik, hogy a népesebb falvakban olyan korszerű, jól felszerelt iskolák működjenek, amik valóban esélyt adhatnak az ide járó gyerekeknek. Ehhez persze az kell, hogy a kistérségek jogi státuszt kapjanak, és a persze a feladat mellé pénzt is.

Pópikné Vass Ildikó, a tiszaszigeti általános iskolának az igazgatója szerint szakmai együttműködés mindig volt lesz is. Ehhez nem kell se kormányzati -úgymond-engedély vagy törvényi föltétel, ez az iskoláknál mindig egy alulról jövő dolog. Elsősorban a finanszírozással van baj. Tehát az iskolaszövetség szakmai dolgokra megfelelő, de önkormányzati társulások nélkül lehetetlenné válik az iskola fenntartása.

Forrás: Kossuth Rádió, Magyarországról jövök cjmű műsora

fidesz.hu