Tizenkétezred érzelem

Egyetlen vagyok csupán abból az ezer tucatból, akinek megadatott, hogy részese lehetett a Szövetség első gyűlésének. Csúcsra járatott érzelmeimmel azonban, minden bizonnyal nem maradtam magamra, amit most próbálok megosztani a nagyra becsült Olvasóval.

Dátum: 2004-03-28 11:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21657
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:46:43.922780, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az első szívtájéki, kellemes bizsergés (a továbbiakban csak bizsergés): híre megy a szentesi Fidesz-irodában, busz indul a Fidesz március 27-i szövetségi gyűlésére. Az első izgalmi állapot: vajon jut-e hely? Az első boldogító érzés: itt a belépőnk!

Az első hátborzongás: a gyűlés reggelén, a hidegtől... Az első kellemes meglepetés: a buszunk esztétikai és műszaki állapota. Az első elégedettség: találkozás közel ötven, reményteli szempárnak az őszinte tekintetével, amikor indulás előtt létszámellenőrzést tartunk. Az első igazi megrázkódtatás: az út Szentestől Kiskunfélegyházáig. Az első égető forróság: egy gyűszűnyi vegyes gyümölcspálinkától Farkas Sándor országgyűlési képviselő saját főzéséből, valahol Gátér alatt. Harmadik bizsergés: az örkényi pihenőben találkozunk a csongrádi, a szegedi, a vásárhelyi, a sándorfalvi, a makói és a mórahalmi barátainkkal; ők is az arénába tartanak - sokan leszünk!

Negyedik bizsergés: a leégett BS helyén felépült, impozáns Budapest Sport Arénának a látványa. Az első elégedettség: a buszparkolóban a biztonsági őr határozottsága. Második elégedettség, párosulva egy adag újabb bizsergéssel: a tömeg fegyelmezett hömpölygése a bejárat felé. A második izgalmi állapot: mivel tűzzük ki a magunkkal hozott transzparenst? Második kellemes meglepetés: van gemkapocs! Hatodik bizsergés: érzem az előző este sebtében összevarrt narancsszínű kelmére ragasztott betűknek a tömeg felé áradó erejét: szentes.fidesz.hu.

A meghatódottság első örömkönnye: Philip mellett ott a régen látott földim, Kudlik Júlia a színpadon. Sokadik bizsergés: a megyék egyenkénti bemutatkozása a teltházas arénában. A lokálpatriotizmus első szikrája: úgy tűnik, Csongrád megye elég erős. Az első csalódás: Kövér László bejelentése, miszerint lemondott a szocialista miniszterelnök, nem nekünk okoz örömet, hanem a lengyeleknek... A lokálpatriotizmusom netovábbja: az országos választmány elnöke a szentesiekhez kézzel írott levelének tartalmát is beleszövi a beszédébe, közben a kivetítőn (amit a Hír TV adásából ország-világ lát), ott a mi kis honlapunknak a címe: szentes.fidesz.hu!

Folyamatos bizsergés: Harrach Péter, Turi-Kovács Béla, Gyürk András, Farkas Flórián és Sunyovszky Szilvia minden egyes szavánál. A sokadik hátborzongás, a meghatottság újabb könnycseppjeivel párosulva: a székelyudvarhelyi polgármester magyarsága. A nemzeti büszkeség érzése: micsoda virtuóz zenészeink vannak? A magyar történelem nagyjainak mérhetetlen tisztelete: a déli harangszónál és egy újabb kisfilmnél. A "tartozni valahová", a "nem vagy egyedül", felemelő érzése: Wielfried Martens, az Európai Néppárt elnöke beszéde közben. Ismét bizsergés: a szövetségi gyűlésre írt dal ősbemutatója láttán és hallatán. A "jó csapat a mienk!" önbizalmat adó bizsergése: Schmitt Pál beszéde közben. A Fair Play őszintesége: amikor a Szabad Európa listavezetője a Fidesz-kampány játékszabályait ismerteti a politikai ellenfelekkel. Újabb nemzeti büszkeség: a Magyar Állami Népiegyüttes fergeteges Naplegenda táncbemutatója közben. A legyőzhetetlen erőt, ha összefogunk: amikor néhány pillanatra bedugul a fülem a tizenkétezer-ötszáz torok, a huszonötezer tenyér és ugyanennyi talp okozta örömkifejezéstől, Orbán Viktor színpadra lépését követően. A közös munkánk öröme: a Szövetséggé válás értékelésekor. Az egyéni felelősség átérzése: a Szövetség elnökének felhívásai kapcsán. A magyarságtudat netovábbja: együtt énekelem a Himnuszt tizenkétezer honfitársammal.

Kellemes fáradság: a buszon.

Biztonságban érzem magam: otthon.

Holnap: munka!

Nemzeti petícióhoz aláírásokat gyűjteni, zöldtagozatot szervezni, tagfelvételhez gyűlést előkészíteni, szavazóköri biztosokat rendezni, etc., etc...

És aztán június 13-án nyerni!

Jön az édes álom.

Kell az erő, sok még a teendő!

R. J.

szentes.fidesz.hu