Moszkva nem vesz részt a prágai csúcson

Oroszország nem vesz részt a NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján, mivel nem kívánja összekeverni az újonnan felállításra kerülő NATO-orosz tanács működését és a szövetség várható további keleti bővítését.

Dátum: 2002-05-16 12:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2064
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:33:46.675066, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A hírt az orosz Interfax hírügynökség közölte szerdán, a Reykjavíkban tárgyaló Igor Ivanov orosz külügyminiszter delegációjának tagjaira hivatkozva. Az izlandi fővárosban zajló NATO külügyminiszteri tanácskozáson megállapodás született az észak-atlanti szövetség és Moszkva új típusú együttműködéséről. Az eddigi konzultatív testületet felváltó, bizonyos kérdésekben Oroszországnak is véleményezési jogot biztosító tanács létrehozásáról a május végi Oroszország-NATO csúcstalálkozón írnak alá megállapodást.

Az Interfax moszkvai diplomáciai körökből származó információja szerint Oroszország ellenzi, hogy a NATO novemberben megnevezésre kerülő új tagállamai automatikusan az említett tanácsnak is tagjai legyenek csatlakozásuk után. Az orosz vélemény szerint valamennyi új belépőnek külön kellene tárgyalnia Moszkvával erről a kérdésről. Értelemszerűen vonatkozna ez a baltikumi volt szovjet köztársaságokra is, amelyek esetleges NATO-csatlakozását a legnagyobb aggodalommal figyeli az orosz vezetés.

Hétfői orosz sajtóelemzések szerint az NATO-orosz együttműködés - Moszkva számára a vártnál kisebb beleszólást kínáló - új intézményrendszere leginkább azt a célt szolgálja, hogy megnyugtassa az orosz politikát és közvéleményt a bővítés újabb hulláma kapcsán.

A NATO és Oroszország közel tíz év alatt jutott el a kapcsolattartás szorosabb formájához. A közeledés a Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben kezdődött, amikor Borisz Jelcin elnök a későbbi csatlakozást sem zárta ki az észak-atlanti szövetség vezetőihez intézett üzenetében. Moszkva 1994-ben írta alá a NATO békepartnerségi keretszerződését, majd egy évvel később az egyéni partnerségi programról kötött megállapodást. Az orosz-NATO alapszerződés megkötésére 1997-ben került sor, majd 1998-ban Moszkva képviseletet nyitott a brüsszeli NATO-főhadiszállás mellett.

Moszkva és a szövetség viszonyát azonban nem csak a közeledés jellemezte. Az orosz vezetés mindvégig tiltakozással fogadta a NATO keleti irányú bővítését, és ragaszkodott ahhoz a vállaláshoz, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket az új tagállamok területére.

Mélypontra 1999 tavaszán, a Moszkva által élesen bírált jugoszláviai légitámadások idején került a viszony. A háború befejeződése után, 1999 szeptemberében viszont Moszkva felújította az együttműködést a konzultatív tanács keretében, és 2000 decemberében sor került George Robertson NATO-főtitkár első oroszországi látogatására. Az orosz-NATO közeledés a tavaly szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után gyorsult fel. Az új típusú együttműködésre nem is Moszkva, hanem Tony Blair brit miniszterelnök tett először javaslatot.