Székelyföld lakói nem mondanak le az autonómiáról
Sem többet sem kevesebbet nem akarnak elérni a székelyföldi autonómia szorgalmazói, mint azt, ami Európa számos pontján már megvalósult - hangoztatta csütörtökön a szovátafürdői autonómiaügyi értekezlet egyik előadója.
Dátum: 2004-04-01 18:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21894
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:48:56.435162, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, Székelyudvarhely polgármestere bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által követett "apró lépések politikáját", amelynek a felszólaló szerint az lett az eredménye, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz esztendőben 250 ezer fővel csökkent.
Szerinte szemléletváltásra van szükség a romániai magyarságon belül, akárcsak a romániai vezetésben, meg kellene szüntetni a nemzetállamban való román gondolkodást.
Szász Jenő felidézte, hogy Európa számos országában már működnek az autonómia különböző formái. "Sem többet, sem kevesebbet nem akarunk, mint ami Európában már megvalósult" - hangoztatta.
Csapó I. József, a székelyföldi autonómia-tervezet kidolgozója, alaposan elemezte azokat az indokokat, amelyek alapján a román parlamentben érdemi vita nélkül elfogadhatatlannak ítélték az említett tervezetet. A dokumentumot előzetesen elbíráló Törvényhozási Tanács - emlékeztetett Csapó - úgy vélte, hogy a parlamentben benyújtott elképzelés egészében ellentmond az alkotmányos elveknek és normáknak, a belső jogrendnek, az európai törvénykezésnek és nemzetközi jognak. Csapó elfogadhatatlannak nevezte ezeket az érveket, hiszen szerinte éppen a hivatkozott európai normák indokolnák az autonómia-tervezet jóváhagyását.
Székelyföld lakói nem mondanak le a területi autonómiához való jogukról, mondta Csapó, kijelentve: "A teljes és tényleges egyenlőséget megélő autonóm közösségként akarunk az Európai Unió tagjai lenni! Ehhez kérjük a demokratikusan gondolkodók, a demokratikus jogállamok segítségét!"
Bakk Miklós politológus szerint Székelyföld önrendelkezését csak "fenntartható párbeszéd", vitafolyamat révén lehet elérni, hogy az autonómia, mint fogalom ebben a folyamatban önmagát legitimálja. Az ügy érdekében egyfajta mozgalmi háttérre is szükség van, és elengedhetetlen a "nemzetközi összetevő". Az európai fórumoknak rá kell venniük Romániát, hogy folytasson valós párbeszédet az autonómia kérdéséről, az autonómia szorgalmazóinak pedig dialógust kell folytatniuk a központi hatalommal - mondta.
Az egyik legtekintélyesebb román napilap, a Cotidianul főszerkesztője, Ioana Lupea azt boncolgatta, milyen módon befolyásolta a hatalom és a sajtó - olykor egymásra hatva - a közvéleményt. A román sajtó az utóbbi másfél évtizedben maga is torz képet festett, negatív hangulatot teremtett a magyarok igényeivel és általában az autonómiával kapcsolatban.
Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselője úgy fogalmazott: az autonómia egymagában nem gyógyír, az csak szükséges keret, amelyet megfelelő tartalommal kell kitölteni, máskülönben csak szemfényvesztés, önámítás marad. Feltétlenül fontos, hogy a romániai magyar elit politikai megfontolásoktól mentesen, egyformán gondolkozzék az autonómiáról - hangoztatta.
Megemlítette azt is, hogy az autonómia sajátos intézményrendszeréhez megfelelő forrásokra is szükség van.
MTI - fidesz.hu