Németh Zsolt a közösségi autonómiáról
Az autonómia a XXI. század Európájáról szól, amelyben a nemzeti közösségek egyenrangú közösségekké válnak az unióban - hangsúlyozta pénteki előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a szovátafürdői autonómiaügyi értekezlet második napján.
Dátum: 2004-04-02 13:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=21931
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:50:08.040966, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a Pro-Minoritate Alapítvány támogatásával rendezett konferencián a magyar politikus megállapította: a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó "fennmaradási" versenyben nem áll jól, demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. Németh Zsolt elmondta, el kell érni, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén maradjon. Az előadó elemezte azt a háromféle stratégiát, amely a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben "termelődött ki" a magyar politikai közgondolkodásban. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt - mondta Németh Zsolt. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. A kettős állampolgársággal kapcsolatban hatásvizsgálat, szociológiai felmérés nem áll rendelkezésre - folytatta a politikus, aki szerint megjósolható, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítaná a határon túli magyarság áttelepedését az anyaországba. A kettős állampolgárság igénye - bár elméletileg összeegyeztethető az önrendelkezés elvével - a gyakorlatban ellentmondhat az autonómia-törekvéseknek. A nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia - fejtette ki a továbbiakban a politikus, emlékeztetve arra: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői kijelentették, hogy gyakorlati megvalósítását a román kormánnyal való tárgyalások révén, azaz kizárólag békés úton képzelik el. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy az autonómiákat illetően az európai gyakorlat jóval előbbre jár mint az európai jog. Az autonómia hozzájárul a stabilitáshoz, hiszen a társadalmi egyensúly akkor biztosítható, ha a kisebbség is jól érzi magát saját helyzetében. Németh Zsolt felidézte, hogy számos román politikus - így Mircea Geoana külügyminiszter is azt mondta: az autonómia XIX. századi, befelé forduló és szegénységet konzerváló intézmény. Németh Zsolt szerint azonban mindez a nemzetállam jellemzője. Az autonómia a XXI. század Európájáról szól, amelyben a nemzeti típusú közösségek egyenrangú közösségekké válnak az unióban. Nem az elzárkózást, hanem a nyitottságot szolgálja. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel - mondta. Nem véletlenül - tette hozzá -, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Ezek a modellek mintát jelentenek a magyarság törekvései számára - vélte Enache. A politikus bírálta a román kormányt, amiért az nem hajtotta végre a közigazgatás reformját, és a kisebbségeket illetően diszkriminatív választási törvényt fogadott el. Szerinte először a regionalizmust kell kialakítani Romániában, s a régiókon belül megteremteni a különböző autonómiaformákat.
MTI - fideszfrakcio.hu