Regionális ifjúságkutató konferencia Kecskeméten

Bár az iskolai korszak meghosszabbodott, az oktatás kiterjedtté vált, a magyar fiatalok esélykülönbségei mégis tovább nőttek a származásból fakadóan, lakóhely-típusokhoz, régióhoz kötődően - hangzott el Kecskeméten a regionális ifjúságkutató konferencián.

Dátum: 2002-05-17 13:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2085
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:33:52.942939, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A tanácskozás kapcsán tartott sajtótájékoztatón Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet igazgatója elmondta: e tanácskozások lehetőséget adnak a közelmúltban készült Ifjúság 2000 és Mozaik 2001 nevű felmérések eredményeinek utóelemzésére.

Gábor Kálmán a kutatócsoport tagjaként ismertette: a felmérés egyik legfontosabb eleme, hogy a magyar fiatalok új korszakba léptek, amelyet iskolai ifjúsági korszaknak nevez a nemzetközi irodalom, amikor az iskolai idő meghosszabbodásával a munkába való átmenet, az elhelyezkedés, a családalapítás kitolódott.

- Az oktatás expanziója a '90-es években megtörtént Magyarországon, s folyamatosan növekszik, ezzel a fiatalok ugyanabba az áramlatba kerültek, mint Európa fiataljai, tehát mindazok a kihívások jellemzőek a magyar fiatalokra, mint az európaiakra - jelentette ki.

Mint leszögezte, ennek előnyei és hátrányai is vannak.

A kutató szerint mindezen folyamatok úgy zajlottak le, hogy közben megmaradtak vagy erősödtek a származási, települési egyenlőtlenségek és különbségek.

A magyar kutatások megállapítása szerint a fiatalok tíz százalékának legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola, harminc százalékuk pedig szakmunkásképzővel végez, az előző csoport tagjai közül minden ötödik munkanélküli lesz, a másikból pedig minden tizedik.

A megyénként, régiónként mélyített vizsgálatok alapján kimutatható, hogy a munkanélküliség tekintetében közismert regionális különbségek tovább növelik az ott élő fiatalok közti esélykülönbségeket.

Mindehhez adódnak még a származás tekintetében meglévő különbségek, amelyeknek markáns jellemzői a nyelvtudás, illetve a számítógép használata, hozzáférési lehetősége.

További esélykülönbségek forrása a családalapítás kitolódásának tényezője, amely a kutató megítélése szerint elsősorban a lányok, nők életét teszi sebezhetőbbé, elmagányosodásukat eredményezve, amelynek következtében hamarabb nyúlnak a feszültségoldó szerekhez.