Húsvét Erdélyben
A jeles napokhoz kötődő szokásokat talán jobban megőrzi a közös emlékezet. Részben azért, mert az egyházi ünenpeket az egyház megalakulása óta megüljük, másrészt viszont a rítusok jó része a pogány időkre nyúlik vissza. Az Erdélyben élő magyarság nemzeti hovatartozását is kifejezi a néphagyományok életben tartásával - derül ki a Magyar Rádió interjújából.
Dátum: 2004-04-07 11:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22099
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:52:00.986876, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Riporter:
-- Ami a tojásfestést illeti, Bihar megyében egyedül Köröstárkányon és környékén alakult ki sajátos motívumrendszer. A nagyváradi Pro Família Alapítvány már nyolcadik alkalommal szervezte meg a nagypénteki tojásfestő délutánt. A gyermekekkel megismertették a hímestojás-készítés fortélyait és hagyományos módszereit. Jakabfi Emmát, az alapítvány elnökét a különböző motívumokról, illetve a máig is őrzött húsvéti szokásokról kérdeztem.
Jakabfi Emma:
-- Az itteni tojások jellegzetes magyar népi motívumokat, tulipános motívumokat hordoznak magukon, néha egy-egy kaccsal díszítve, erős színeket alkalmazva. Megismerhető a tárkányi tojás eredetisége, jellegzetessége.
Riporter:
-- Milyen motívumokat alkalmaznak a székelyföldiek, illetve a csángók?
Jakabfi Emma:
-- A Székelyföldnek jellegzetes motívumai a különböző gereblyés motívum, amit viasszal visznek a tojásra és később ezt festik meg színesre. A Csángóföldön, mivel egy nagyobb területen találhatóak, mindig a környezet határozza meg. Más a gimesi tojás és más a moldovai, a bukovinai, illetve a Bákó környéki tojásoknak a mintája. Azok már román hatásnak kitett tojások, tehát sok színt alkalmazva, geometrikus ábrázolás található, míg a gimesi tojásokon inkább stilizált, vagy mértani idomokból kialakított virág-motívumokat, vagy madár-motívumokat találunk.
Riporter:
-- A húsvéti időszakban milyen más szokásokat őriznek még Erdélyben?
Jakabfi Emma:
-- Nagycsütörtöki szokás egyes csíki falvakban az oltárfosztás, amikoris az oltárról leszedik a díszítőelemeket, virágokat és feketével vonják be. Egy másik, ugyancsak székelyföldi szokás a Szentsír őrzése, amikoris a falu legényei egy berendezett kápolnarészben egy Jézus-makettet őriznek felváltva. A másik csángó szokás a komálás, ami már a húsvét utáni hétre, vasárnapra datálódik, amikoris különböző ételeket, meg húsvétból származó tojásokat, tésztát adnak egymásnak a legények, leányok, amiből örök barátság örződik, az összetartozásnak a jele. Különös összetartozás és felemelő jelenet, mozzanata a húsvétnak a körmenet, amelyet egyes helyeken szombat este, illetve vasárnap reggel szoktak megejteni. Egy nagyon régi szokást elevenítenek fel ilyenkor egyes falvakban, ez a határjárás, amikoris az emberek kimennek a határba, megtekintik a határ milyenségét, a tavaszi pezsgését a növényeknek és ugyanakkor a fiataloknak megmutatják, hogy melyik is az a terület, amelyet őseitől örököl és hogy azt őrizze és ápolja és ne adja tovább. A Bihar megyei étkezési szokások nem nagyon térnek el más, erdélyi tájegységektől. Jellegzetessége a sonka, a tojás, a bárány és bor. Ezeket az étkeket a Székelyföldön katolikus testvéreink kosárba teszik nagyszombat este, illetve vasárnap reggel, eltérő, különböző területeken és ezt megszentelik.
husvétlap.hu - fideszfrakcio.hu