Mikor ünnepeljük a húsvétot?

A húsvét az év úgynevezett mozgó ünnepeinek középpontja, időpontját a csillagok állásából kell évről évre meghatározni. Húsvétvasárnaphoz képest számolják ki a farsangi időszak végét és pünkösdöt is.

Dátum: 2004-04-07 11:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22101
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:52:01.568995, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A húsvét, Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe a legősibb keresztény ünnep. A megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete.

Magyar elnevezése onnan származik, hogy a hívők a nagyböjti időszak után először vehettek húst, azaz kezdhették meg a húsételek fogyasztását. A negyven napig tartó nagyböjt a farsang végével veszi kezdetét, a farsang pedig vízkereszttől (január hatodikától, azaz a karácsonyfák utolsó napjától) a karneváli periódust és báli szezont lezáró húshagyó kedd éjfélig tart, ezt követi a hamvazószerda. A húsvét időpontját a hamvazószerda előtti vasárnaptól számított hetedik vasárnapra teszik.

A húsvétvasárnap időpontja egy 325-ös zsinati határozat értelmében a tavaszi napéjegyenlőség után következő holdtölte utáni vasárnap. Ez azt jelenti, hogy a húsvét időpontja több mint egy hónapot ingadozhat, legkorábban március 22-re, legkésőbb április 15-re eshet.

A húsvétvasárnap előtti nagyhéten ér véget a negyvennapos böjt. Ezen a héten Krisztus életének utolsó napjaira emlékeznek a hívők, nagypénteken, Krisztus halálának napján szigorú böjtöt tartanak, és a templomok oltárát fekete lepellel elfedik. A vasárnap azonban már a feltámadás ünnepe. Ilyenkor asztalra kerülnek a hagyományos húsvéti ételek, a sonka, a tojás, a kalács és a torma. Innentől számítva az ötvenedik napon ünneplik a keresztények pünkösdöt, Krisztus mennybemenetelének napját.

husvétlap.hu - fideszfrakcio.hu