Szabadkai szociológus a kisebbségellenes kirohanások hátteréről

A vajdasági kisebbségellenes megnyilvánulások megfékezéséhez nagyon fontos, hogy a nemzetközi közvélemény reagáljon, az európai uniós országok rákényszerítsék Szerbia polgáraira egy új értékrend elfogadását, s az anyaországok jobban odafigyeljenek a határon túl élő kisebbségekre - vélekedik Gábrityné Molnár Irén szabadkai szociológus, egyetemi tanár, a Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) elnöke.

Dátum: 2004-04-15 14:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22331
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:53:12.695239, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A szakember az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségellenes megnyilvánulások a Vajdaságban az utóbbi 20 évben hullámszerűen jelentkeztek, s ezt megelőzően csak azért nem voltak, mert Tito "testvériség-egység" politikájával visszafojtotta ezeket a jelenségeket. A vajdasági magyarok mindig akkor észlelték a velük szembeni ellenséges hangulatot és megnyilvánulásokat, amikor a többségi nemzet képviselői erre erkölcsi és politikai támogatást kaptak Belgrádból, s lendületet vettek a "nagyszerb eszmék".

Az utolsó kisebbségellenes hullám tavaly nyáron kezdődött, a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolását követő rendkívüli állapot után, s fokozódott a Zivkovic-kormány leváltásával, illetve a radikálisok és a mérsékelt nacionalisták sikereivel. A kisebbségellenes kirohanások célpontjai általában magyar pártvezetők és közéleti személyiségek vagy magyar, illetve horvát művelődési központok, templomok és temetők. A rendőrség általában nem akad az atrocitások elkövetőinek nyomára, a szociológus mégis arra gyanakszik, hogy az elkövetők azok közül kerülnek ki, akik az elmúlt évtized háborús konfliktusai idején menekültek a Vajdaságba.

Radikálisan gondolkodó személyekről van szó, akik korábban azt sem tudták, hogy a Vajdaságban nem csak szerbül beszélnek. Számukra potenciális ellenség lehet mindenki, aki nem szerb. Az ellenségeskedés hátterében a "vesztes szindróma", a "mindenkiben ellenfelet látó pszichózis" áll - mondja az MTT elnöke, aki szerint jellemző az újabb magyarellenes atrocitásokra, hogy ezúttal nemcsak a szórványmagyarságot érik, hanem megerősödtek a tömbben élő magyarok környezetében, így Szabadkán és Zentán is.

A szociológus vitatja, hogy ez előidézheti a magyarok tömeges elvándorlását. Mint mondja, a délvidéki magyarok már "nagyon edzettek és bölcsek", s tömeges elvándorlásuk az elmúlt tizenöt évben sem kifejezetten a háború miatt történt, hanem az elszegényedés miatt.

Kutatásaim kimutatták, hogy most sem a megfélemlítések miatt mennek el a fiatalok, hanem a kilátástalan jövő miatt. A délvidéki magyarság megmaradása érdekében éppen ezért politikai összefogásra, kulturális és gazdasági fellendülésre van szükség - mondta a szakember, aki szerint a kisebbségeket érő negatív jelenség orvoslásához nagyon fontos, hogy a nemzetközi közvélemény reagáljon, az európai uniós országok rákényszerítsék Szerbia polgáraira egy új értékrend elfogadását, s az anyaországok jobban odafigyeljenek a Vajdaságban élő kisebbségekre.

A szemléletváltáshoz egy egész emberöltő kell, de a nacionalisták mégis háttérbe szoríthatók, ha a demokrata gondolkodású szerb értelmiség újra előnyhöz és hatalomra jut - közölte az MTI-vel Gábrityné Molnár Irén szabadkai szociológus.

MTI - fideszfrakcio.hu