Egyházi buzdítás az EP-választáson való részvételre

Az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) mindenképpen arra szeretné bátorítani az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok polgárait, hogy vegyenek részt az európai parlamenti választásokon - mondta az EEK Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója hétfőn Budapesten.

Dátum: 2004-04-20 15:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22500
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:54:04.219787, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az EEK kidolgozott egy szempontrendszert, amelyben az EP-választáson való keresztyén részvétel szempontjai megjelennek - közölte Rudiger Noll Az EU-bővítés kihatásai az új tagállamokban - az egyházak szerepe című háromnapos tanácskozás zárónapján tartott sajtótájékoztatón.

Mint hozzátette, ezeket az irányelveket német, angol és francia nyelven is szeretnék majd közzé tenni.

Rudiger Noll kiemelte, hogy az EU-ban érdekek egyesülnek, de a közösség egyúttal értékeken is alapul.

Az unió bővítése kapcsán fontosnak nevezte a kisebbségek jogainak ökumenikus szempontból történő megközelítését, hozzátéve: a kommunista múlt számos területen, így a nemzeti kisebbségeket illetően is "sebet hagyott maga után".

A Magyarországi Református Egyház azt tervezi, hogy az európai parlamenti választásra felhívást tesz közzé, amelyben szintén részvételre buzdít majd - közölte Bölcskei Gusztáv református püspök.

A keresztyén embernek minden választáson lehetősége és kötelessége, hogy tudjon felelősséggel véleményt nyilvánítani azokban a kérdésekben, amelyek mindannyiunkat érintenek - hangsúlyozta a június 13-i EP-választás kapcsán Bölcskei Gusztáv.

A református zsinat lelkészi elnöke kitért arra is: fontosnak tartják az EU-alkotmány 51. paragrafusának azok kitételét, amely szerint az unió intézményei állandó és folyamatos dialógust folytatnak az egyházakkal.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, ez lehetőséget jelent arra, hogy az egyházak hallathassák a szavukat - mondta a püspök.

Bölcskei Gusztáv szólt arról is: május 2-án, Magyarország uniós csatlakozásának másnapján ökumenikus istentiszteletet tart a katolikus, a református és az evangélikus egyház a budavári Mátyás-templomban.

Mint az MTI kérdésére válaszolva hozzátette, természetesen az akkori imádság középpontjában állhat az, kérik a tisztánlátást az új élet szakaszára a magyar nemzetnek, a magyar népnek, és Isten áldását arra a közösségre, amely hitük szerint több mint pusztán gazdasági és jogi közösség.

Tamás Bertalan, a református egyház külügyi tanácsosának tájékoztatása szerint a tanácskozáson felvetették: a csatlakozás, azon belül az emberek szabad áramlása nyomán miként tudják biztosítani majd a magyar nyelvű istentiszteletet például Párizsban vagy éppen Brüsszelben.

Bölcskei Gusztáv ennek kapcsán kiemelte: nem igaz az a feltételezés, amely szerint az 1956-ban és a forradalom után külföldre ment magyarok már integrálódtak, és nem igénylik a magyar nyelvű egyházi szolgálatot.

Mint hozzátette, Magyarország uniós csatlakozása nyomán feltehetőleg meg kell majd erősíteni e szolgálatot az egyes országokban. Közlése szerint azonban ez nem okozna nehézséget, hiszen a Magyarországi Református Egyház nem küzd lelkészhiánnyal.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az EEK-nak 53 európai országban 126 tagegyháza van. A konferencia munkájában képviselteti magát egyebek mellett a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyház. A római katolikus egyház nem tagja a szervezetnek.

A budapesti tanácskozáson megjelent Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is. A magyarországi zsidóság képviselői az auschwitzi megemlékezések miatt nem tudták elfogadni a meghívást - mondták a szervezők.

MTI - fideszfrakcio.hu