Magyarország megfelel az EU-bővítés kritériumainak

A Magyarországgal kapcsolatos módosító indítványok többségét leszavazták az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságában szerdán, az EP tavaszi bővítési jelentésének tervezetéről tartott vita után.

Dátum: 2002-05-22 18:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2142
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:34:10.336803, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az elfogadott határozat megerősíti, hogy Magyarország megfelel az EU-csatlakozás koppenhágai kritériumainak, a gazdasági ismérveket illetően pedig jó teljesítményt nyújt, amit többek között a tartóssá vált növekedés, a kereskedelmi mérleg többlete, a külföldi beruházások folyamatosan magas szintje és a viszonylag alacsony munkanélküliség jellemez.

A dokumentum szerint Magyarországnak most elsősorban az infláció elleni harcra, a költségvetési fegyelem betartására és a szegénység visszaszorítására kell összpontosítania. Ez utóbbi kitétellel kapcsolatban a képviselők elvetették a módosító indítványnak azt a részét, amely külön is megemlítette volna, hogy Magyarországon mintegy hárommillió állampolgár él a szegénységi küszöb körüli szinten.

Kisebb stiláris változásoktól eltekintve lényegében nem módosult a tervezetnek az a kitétele, amely üdvözli a kedvezménytörvény végrehajtásáról Magyarország és Románia között tavaly decemberben aláírt egyetértési memorandumot, Magyarországot és Szlovákiát pedig arra sürgeti, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást erre a problémára.

A közmédiumok kuratóriumainak kiegészítéséről tartott országgyűlési szavazás ellenére módosító indítványként jelenik meg a határozatban az a kitétel, amelyben az EP reményét fejezi ki, hogy az új magyar parlament kielégítő megoldást talál erre a problémára. Másfelől viszont nyomatékosan kéri az illetékes magyar hatóságokat, tegyenek fokozott erőfeszítéseket a médiatörvény elfogadása érdekében, hogy a magyar szabályozás az audiovizuális politikában is közeledhessen az uniós joghoz.

Leszavazta a bizottság azokat a módosító indítványokat is, amelyek egyrészt a társadalmi párbeszéd nem kielégítő állapotára vonatkozó bírálatot konkretizálták volna, másrészt felhívták volna a figyelmet a magyar büntetőjogban a homoszexuálisokkal szemben állítólag fennálló diszkrimináció ügyére. A szociális párbeszédet illetően így nem változott a jelentéstervezetnek az a megállapítása, amely szerint e tekintetben a munka törvénykönyvének módosítása után elért haladás ellenére sem kielégítő a helyzet.

A Benes-dekrétumok ügyével - hosszas viták és többször is módosított kompromisszmus formulák után - végül csak a Csehországról szóló fejezetben, egy bekezdés erejéig foglalkozik a határozat. Eszerint az EP tudomásul veszi a cseh parlament áprilisban elfogadott nyilatkozatát arról, hogy a dekrétumoknak nincs máig ható jogi érvénye. Másfelől viszont kifejezésre juttatja azt az elvárását, hogy ha a cseh jogrendben mégis lennének olyan elemek, amelyek valamilyen formában hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, azokat legkésőbb a csatlakozásig korrigálják.

Elmar Brok, a bizottság elnöke - Jürgen Schröder Csehországgal foglalkozó jelentéstevő támogatásával - indítványozta, hogy ez az utóbbi kitétel a Szlovákiával foglalkozó fejezetben is szerepeljen, javaslatát azonban a képviselők - meglepetésre és nem egészen következetes módon - leszavazták.

Az Európai Parlament mindenesetre csak azt követően fogja kialakítani végleges álláspontját a dekrétumokról, hogy a képviselők megismerkedtek az EP jogi bizottságának erről készített - egyelőre bizalmasan kezelt - jelentésével, valamint független külső jogi szakértők véleményével is. A jogi bizottság elemzését a bővítési jelentésről a jövő hónap közepén esedékes plenáris szavazás előtt kapják meg a képviselők, a független szakértőket pedig csak ezután kérik fel tanulmányuk elkészítésére.

A bizottság ezúttal is támogatásáról biztosította Magyarországnak és Csehországnak azt az igényét, amely szerint orvosolni kell azt a méltánytalanságot, hogy a nizzai EU-csúcson született megállapodás értelmében kettővel kevesebb (20) képviselői helyet kapnának az EP-ben, mint a velük gyakorlatilag megegyező népességű tagállamok.

A jelentésnek a bővítéssel általában foglalkozó részébe bekerült egy olyan módosítás is, amelyben az EP arra kéri az újonnan csatlakozó országokat, hogy taggá válásuk után ne vétózzák meg a náluk később érkező tagjelöltek felvételét.

A külügyi bizottság által a most tárgyalt módosításokkal együtt elfogadott jelentésről a tervek szerint június 11-én szavaz az EP plénuma. Addig már csak a pártok parlamenti csoportjai nyújthatnak be hozzá módosító indítványokat.