Gottfried Péter: a csatlakozási menetrend reálisnak bizonyult
Az EU-csatlakozás első körében esélyes tíz tagjelölt ország (laekeni tízek) képviselői szerdai varsói találkozójukon megerősítették érdekeltségüket a bővítési menetrend késedelem nélküli betartásában, valamint a pénzügyi vonatkozású tárgyalási fejezetek lezárásához szükséges megoldások kidolgozásában.
Dátum: 2002-05-22 18:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2143
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:34:10.633809, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A jelen lévő külügyminiszterek vagy integrációs államtitkárok részletesen áttekintették az EU jelenlegi spanyol, illetve a július elsejével kezdődő dán elnökségével kapcsolatos várakozásaikat - közölte Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő.
A megbeszélésen magyar részről Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vett részt, aki felszólalásában kiemelte annak jelentőségét, hogy a csatlakozási tárgyalások jelenlegi nehéz szakaszában a tíz esélyes tagjelölt képes legyen azonosítani azokat a területeket, amelyeken érdekeik, álláspontjaik megegyeznek.
Magyarország azt várja a spanyol elnökséget lezáró júniusi sevillai EU-csúcstalálkozótól, hogy egyértelműen erősítse meg a csatlakozási tárgyalások már korábban kialakított és elfogadott menetrendjét, valamint azt is, hogy az új tagok csatlakozásának nem lesznek további feltételei - hangsúlyozta.
Gottfried Péter értékelése szerint az EU által már elfogadott csatlakozási menetrend reálisnak bizonyult. Magyarország változatlanul megvalósíthatónak tekinti a tárgyalások 2002 végéig történő lezárását és a bővítés 2004. január elsejei időpontját.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes EU-tagországok a bővítéssel párhuzamosan felvetik a közösségi politikák reformjának szükségességét is, a magyar felszólaló leszögezte: Magyarország fontosnak tekinti, hogy amennyiben a jelenlegi tagok ezekben a kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni, az semmiképp se késleltesse a bővítés elfogadott menetrendjét.
Aláhúzta, hogy az Európai Bizottságnak a pénzügyi fejezetekkel kapcsolatos elképzelései és a magyar álláspont között jelentős különbségek vannak. Rámutatott arra, hogy a javasolt közvetlen mezőgazdasági támogatások nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a magyar gazdák számára, és fontosnak tartotta, hogy a közvetlen kifizetések terén az EU által kért átmeneti időszak ne lépjen át a 2007-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusba. Magyar megítélés szerint jogos elvárás az is - fűzte hozzá -, hogy a magyar költségvetés helyzete már a csatlakozás első évében is kedvezőbb legyen a jelenleginél. Magyarország azt szeretné, ha a közvetlen kifizetések kezdeti, 25 százalékos szintjét az EU megnövelné, és jelentősebb forrásokat biztosítana vidékfejlesztésre is.
A tagjelöltek további együttműködésével kapcsolatban kiemelte, hogy folytatni kell a kialakult információcserét, tapasztalatátadást és konzultációkat. Az álláspontok közös elemeit együttesen is képviselni kell az uniós intézmények és a tagországok felé, és ha egyes álláspontokban változások történnek, arról a tagjelölteknek rendszeresen, megfelelő formában tájékoztatniuk kell egymást.