Freedom House jelentés: baj van a közszolgálati médiával és nagy a korrupció
A korrupció elleni harcban, a közszolgálati média függetlenségének és a kisebbségi jogoknak a biztosításában további előrelépést tart szükségesnek a Freedom House legújabb jelentésében, amely szerint az állam túlzott szerepét sem sikerült kellőképpen lecsökkenteni, de összességében kedvező képet fest Magyarországról.
Dátum: 2004-04-21 20:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22554
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:55:21.280422, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Freedom House (FH) független amerikai megfigyelő szervezet pénteken teszi közzé az Átalakuló nemzetek című jelentését a volt szocialista tömb 27 országáról, köztük Magyarországról a politikai jogok és a polgári szabadságjogok érvényesülése alapján. A New York-i székhelyű szervezet módszertanában az 1-2,5-ig terjedő mutató jelzi a szabad, 3-5,5 közötti a csak részben szabad, 5,5-7 közötti pedig a nem szabad minősítést.
A jelentés szerint Magyarország volt a közép- és kelet-európai térség egyik legsikeresebb állama az elmúlt 14 évben a demokratikus átalakulás terén. Az ország a gazdasági nehézségek ellenére józan derűlátással néz EU-tagsága elébe. A legjobb minősítést - mint már évek óta - a választási rendszer (1,25) és a civil társadalom (1,25), a legrosszabbat pedig a közszolgálati média (2,25), a kormányzati munka (2.50) és a korrupció (2,75) kapta. Az utóbbi három mutató is megegyezik a tavalyival, de a kormányzás és a korrupció tekintetében jobb, mint a 2002-ben közzétett jelentésben, amelyben mind a kettő 3,0 volt. (A jelentések az egy évvel korábbi helyzetet értékelik.) Az alkotmányosság, a törvénykezés és igazságszolgáltatás mutatója (1,75) sem változott.
A Magyarországról szóló, az MTI-nek előre megküldött fejezetben az FH szükségesnek tartja, hogy "lejjebb szállítsák a közélet számos területére jelenleg bénítólag ható pártharcok magas szintjét". Az FH szerint a tavalyi "üvegzseb", korrupció ellenes intézkedések azt mutatják, hogy a kormány elkötelezte magát a megvesztegetések és a klientúra építés elleni harcban, az átláthatóság növelése mellett a közbeszerzések területén. A magyar sajtó megfelel a nemzetközi normáknak, ugyanakkor tükrözi a politikai megosztottságot. Az állami televízió és rádió még mindig nem mentes teljesen a politikai befolyástól és a politikai érdekcsoportok csatatere a kommunizmus összeomlása óta. Az újságírás minősége általában megfelelő. 2003-ban két olyan jelentősebb eset fordult elő, amely az újságírói hitelességet érintette. A 168 óra politikai hetilap exkluzív interjúként tüntetett fel egy sajtóértekezletet Jacques Chrirac francia elnökkel, illetve Teller Ede halála után egy neki tulajdonított, de hamis levél jelent meg a Népszabadságban, bírálva a Fidesz vezette ellenzéket. A jelentés megjegyzi - az esetek részletezése nélkül -, hogy számos sikeres pert indítottak a Magyar Nemzet ellen.
A pezsgő civil társadalom a demokrácia egyik legfőbb támasza - állapítja meg a jelentés. A magyar közalkalmazottak - 800 ezer ember - hatékonyabb védelemre szorulnak a négy évente bekövetkező kormányváltásokkal szemben. A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjének tavaly novemberi elbocsátását a jelentés ebben az összefüggésben említi, hozzátéve, hogy ez is azt mutatja, hogy a politikai szövetségeseket rendszeresen közhivatalokkal jutalmazzák. Az előző kormány - folytatja jelentés - 2001-ben törvényt hozott, azzal a céllal, hogy létrehozza a magas rangú közhivatalnokok függetlennek minősített csoportját, de ehelyett a cél helyett a törvényt politikai jutalmazásra használta.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a roma kisebbség még mindig az egyenlő elbánásért küzd, különösen javítani kell esélyeiken a közoktatásban. Az FH kiemeli, hogy a roma gyerekeket gyakran kisegítő iskolákba különítik el.
MTI - fideszfrakcio.hu