Medián: a Fidesz történetében még nem volt ilyen népszerű
Csökkenő részvételi kedv mellett még a januárinál is tágabbra nyílt az olló a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és az MSZP támogatottsága között, és így két hónappal a szavazás előtt továbbra is a nagyobbik ellenzéki párt tűnik az európai parlamenti választások esélyesének - ez olvasható ki a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-felmérésből, írja Hann Endre Csúcsra járatás című írásában.
Dátum: 2004-04-21 20:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22555
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:55:21.673149, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az előző hónapokhoz képest április elejére számottevően csökkent azok aránya, akik állításuk szerint egy "most vasárnapi" országgyűlési választáson az urnákhoz járulnának. A mostani 53 százalékos arány azonban még mindig 2 százalékponttal magasabb, mint azoké, akik az európai parlamenti (EP) választásokról nyilatkoznak ugyanígy. A majdani tényleges részvételnek pedig alighanem szerepe lesz abban, hogy melyik párt hány mandátumhoz jut június 13-án. Ha a következő két hónapban az erőviszonyok változatlanok maradnának, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség simán nyerné az EP-választásokat (14 mandátumot szerezne, szemben az MSZP-nek jutó tízzel), de arra azért érdemes felfigyelni, hogy a fiatal demokraták előnye valamivel kisebb - mint az elmúlt hónapokban mindig - egy feltételezett most vasárnapi EP-választáson, mint egy ugyanilyen nemzeti voksoláson. Az utóbbin a választani tudó "biztos" szavazók 58 százaléka adná voksát a nagyobbik ellenzéki pártra és 34 százaléka a nagyobbik kormánypártra, míg az előbbin ugyanez az arány 56:36 lenne.
A különbség magyarázata, hogy az MSZP-sek még mindig valamivel nagyobb arányban mozgósíthatók az EP-választásra, mint a Fidesz-MPSZ támogatói, miközben a hazai képviselő-választás tekintetében fordított a helyzet. A fideszesek körében ugyanis valamivel magasabb az EU-csatlakozást ellenzők aránya, és ezek egy része - legalábbis mai álláspontja szerint - az EP-választástól való távolmaradásával is kifejezi fenntartásait (ugyanakkor az EU iránt igen elkötelezett SZDSZ-szimpatizánsok is 1 százalékponttal jobban állnak az EP-választásra vonatkozó válaszokban, mint "hazai pályán").
A Fidesz januárban még csak megközelítette, most áprilisban viszont már meg is döntötte saját csúcsát: az 58 százalékos támogatottság 2 százalékponttal meghaladja a Medián által 1998 nyarán mért eddigi rekordot. A változás a januári felméréshez (HVG, 2004. január 31.) képest azonban nemigen jelentős, annál drámaibb viszont az előző, márciusi adatsorral összehasonlítva. A közvélemény is érzékeli, hogy a zászló az ellenzéknek áll: 50 százalék gondolja úgy, hogy "egy most vasárnapi" választások esélyese a Fidesz, miközben az MSZP-ről csak 24 százalék vélekedik így - ráadásul a fideszeseknek jóval nagyobb az önbizalmuk, hiszen 88 százalékuk bízik pártja győzelmében, miközben az MSZP-seknek csak 75 százaléka optimista.
Az elmúlt egy hónap jelentős változásainak magyarázatát keresve úgy tűnik, márciusról áprilisra kifulladt a kormányoldal offenzívája, amelyet elsősorban a miniszterelnök nagy vitát kiváltott közjogi javaslatai fémjeleztek. A Fidesz viszont újra magához ragadta a kezdeményezést, és a jelek szerint eredményesen tudta célba juttatni a gazdasági nehézségekről szóló üzeneteit és ezzel meglovagolni a lakosság változatlanul rossz közérzetét. (Hónapról hónapra ugyanis az emberek mintegy kétharmada érzi úgy, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, és csak negyedrészük gondolja az ellenkezőjét.)
Egy héttel a Fidesz március 27-én megrendezett szövetségi gyűlésén útjára bocsátott, a költségvetés módosítását szorgalmazó "nemzeti petíció" meghirdetése után a megkérdezettek 34 százaléka tudott az abban foglalt öt követelés közül legalább kettőt, 17 százaléka pedig legalább hármat fejből megnevezni (ebben gyakorlatilag nincs különbség kormánypártiak és ellenzékiek között). A legtöbben a lakástámogatási rendszer visszaállításának (28 százalék) és a garantáltan alacsony gyógyszeráraknak (23 százalék) a követelését tartják számon. A megkérdezettek nem kevesebb mint 29 százaléka mondta a Medián kérdezőbiztosainak, hogy ha módja lesz rá, biztosan aláírja az ívet - ez az arány a szavazókorú népességre vetítve több mint kétszerese a kezdeményezők által célul kitűzött 1 millió aláírásnak. Azt egyébként, hogy összejön az 1 millió, a megkérdezettek egyharmada (32 százalék) biztosra veszi. Természetesen az aláírásgyűjtéssel a Fidesz elsősorban saját közönségét tudja mozgósítani: az ellenzéki szavazótáborban 52 százalék a "biztos" aláírók aránya. Ennél is figyelemreméltóbb, hogy minden tizedik kormánypárti szavazó is úgy gondolta a felmérés időpontjában, alá fogja írni a petíciót, ami meglepőnek hangzik, de menten nem az annak fényében, hogy az MSZP támogatóinak 40, az SZDSZ támogatóinak 50 százaléka a petícióban foglalt javaslatok többségével egyetértett.
A politikusok népszerűségének alakulásában nehéz lenne határozott mintázatot felfedezni: az elmúlt három hónap során a kormánypárti és az ellenzéki személyiségek közül is többen visszaestek, bár a két "főszereplő", Medgyessy Péter jelenlegi, és Orbán Viktor előző miniszterelnök hajszálra ugyanannyi szimpátiaszavazatot kapott áprilisban, mint januárban. A listát továbbra is Dávid Ibolya vezeti, ám feltűnő, hogy az MDF-elnök népszerűsége az előző hónaphoz képest határozottan csökkent. Ez alighanem összefügg a két nagy pártot egyaránt hírbe hozó legutóbbi nyilatkozataival: tetszési indexe mind a kormányoldal, mind az ellenzék szavazótáborában alacsonyabb lett, egyedül a pártpreferenciával nem rendelkező, nem szavazó közönség körében őrizte meg korábbi népszerűségét.
HANN ENDRE , HVG