Günter Grass és Kertész Imre pódiumbeszélgetése a könyvfesztiválon

A demokráciát felelős polgárainak folyamatosan ápolniuk kell - ezt a közös gondolatot fogalmazta meg Günter Grass német és Kertész Imre magyar Nobel-díjas író csütörtökön a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tartott pódiumbeszélgetésen.

Dátum: 2004-04-22 20:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22609
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:55:37.926735, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"A demokrácia akár ki is üresedhet, amelyet minden nap meg kell védeni" - mondta az idei fesztivál díszvendége, Günter Grass, aki a demokráciát nem a terrorizmustól félti, hanem annak saját hanyagságától, például attól, hogy "bizonyos kompetenciákat átengednek a lobbicsoportoknak".

Kertész Imre erre rímelve kijelentette: "a demokrácia olyan, hogy minden nap el kell mondani a leckét, meg kell erősíteni a konszenzust, ami fárasztó, de hálás munka".

A könyvfesztivál nyitó napján rendezett eszmecserén, a Budapest Kongresszusi Központ érdeklődőkkel zsúfolt konferencia-termében Günter Grass arról beszélt, csak az ideológiákban léteznek nagy, elérendő társadalmi célok, valójában "nincs végső, lezárt történet, végső céllal, (...) ez az én szociáldemokrata álláspontom".

A német író elmondta, hogy tízéves korától a Hitlerjugend tagja volt, és hitt benne a háború végéig.

Amikor a nácizmus rémtettei napvilágra kerültek, "el sem tudtam

képzelni, hogy ilyen embertelenség német földről is kiindulhat, ennek elfogadása nálam évekig tartott" - mondta.

Meggyőződése szerint máig nincs válasz arra, miként történhetett meg ez egy civilizált országban.

Günter Grass - aki eredetileg kőfaragó, majd grafikus volt, és viszonylag későn, 1955-ben jelentkezett írásaival - kifejtette: a háború után az Adenauer-féle konszolidáció alatt a Föld sötét szellemének nevezték a nácizmust, amely úgymond megszállta a németeket. De ez nem igaz, szó sem volt fekete Föld-szellemről, "a Bádogdobban bemutattam, hogy a kispolgárság körében hogyan terjedt lassan, majd nagy sebességgel ez az eszme".

Kertész Imre - aki Günter Grassnál két évvel később, 1929-ben született - elmondta, hogy a háború után a remény a szocializmus volt a számára, 16 évesen be is lépett a kommunista pártba, amit később megbánt.

A sztálini évek csak azért nem teltek számára teljes depresszióban, mert volt egy baráti kör, ahol a képtelenségeken nevettek.

"Az eszpresszók, kávéházak sajátos légkörében éltem, félni kellett volna, de Auschwitz után úgy éreztem, már nincs mitől félnem" - mondta Kertész Imre, aki maga is megjárta a koncentrációs táborok poklát.

Szavai szerint a hatvanas-hetvenes években, az egypártrendszer idején utálta a kötelező konszenzust és a nyomasztó kedélyesség légkörét.

Az 1990-es évek elején, "a felszabadulás után", még úgy érezte, van miért harcolni, "ma pedig ott tartunk, hogy bizonyos körök hamisan idézve szavaimat, nemzetárulónak neveztek ki" - mondta a többnyire Berlinben élő író.

Kertész Imre azt mondta, most polgári békességre vágyna, olyan időkre, amikor tudni lehet, jövőre ugyanaz lesz mint ma.

Günter Grass szerint is biztonságra van szükség, ugyanakkor megjegyezte: csak katonai eszközökkel nem lehet legyőzni a demokráciákat fenyegető terrorizmus új nemzedékét, "amelynek a létrejöttéért magunkban kell keresni az okokat".

MTI - fideszfrakcio.hu