A holokauszt racionalitáson kívüli

A holokauszt kérdésében Magyarországon addig nem lesz megnyugvás, komoly párbeszéd, amíg az a politika játékszere lesz - mondta Granasztói György, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke csütörtökön a témában rendezett budapesti konferenciát megnyitó beszédében.

Dátum: 2004-04-22 20:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22611
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:55:38.576477, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"A politikai racionalitások alá söpörni a vészkorszakot és visszaélni ezzel (...) a legnagyobb felelőtlenség" - hangsúlyozta Gransztói György, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Batthyány Lajos Alapítvány által "A magyarországi zsidóság tragédiája: okok és felelősség" címmel rendezett tanácskozáson.

A konferenciát Pelle Jánosnak "A gyűlölet vetése" című, e témában íródott könyve angol nyelvű kiadásának megjelenése alkalmából rendezték.

Granasztói György azt nevezte a legveszélyesebb mozzanatnak a holokauszttal kapcsolatos megnyilatkozásokban, ha "megpróbálják magyarázni, hogy vannak racionális, objektív okai annak, ami a zsidósággal történt".

Pelle János történész véleménye szerint, "most jutottunk el oda - Kertész Imre Nobel-díjával, a holokauszt múzeummal -, hogy a magyar társadalom talán elég éretté válik arra, hogy a legsúlyosabb traumával (...) a holokauszttal is szembenézzen". A magyar zsidóság tragédiájának, az okok és felelősség feltárásának most jött el az ideje - tette hozzá.

Pelle János kifejtette, hogy minél súlyosabb egy társadalmi trauma, annál hajlamosabb a közvélemény arra, hogy ideológiai okokkal magyarázza és elfedje.

Kovács M. Mária, a Közép-Európai Egyetem professzora a numerus claususnak és a zsidótörvényeknek a holokauszthoz vezető útban betöltött szerepéről beszélt. Mint mondta, az 1920-as numerus clausus és a zsidótörvények számos vonatkozásban azonos természetű intézkedések, amelyeket hasonló szándékok, valamint politikai és jogi elgondolás hozott létre.

"Ahhoz, hogy az 1920-as egyetemi numerus clausust létrehozó törvényalkotói szándék ténylegesen megvalósuljon, újabb és újabb zsidótörvényekre volt szükség" - mutatott rá Kovács M. Mária, hozzátéve: akár odáig is elmehetünk, hogy ezt az intézkedést az első zsidótörvénynek nevezzük.

Gróh Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalompolitikai főosztályának vezetője azt hangsúlyozta: "a pusztulásért a felelősséget nyomatékosítja az, hogy amikor erre eltökélt szándék mutatkozott, ezt a folyamatot fékezni lehetett". Több példa is mutatja, hogy volt lehetőség és eszköz arra, hogy valamilyen formában a német nyomásnak ellen lehessen állni - tette hozzá.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Dokumentációs Központ tudományos vezetője előadásában a szembenézés lehetőségeiről beszélt. "A sokat emlegetett bocsánatkérés, (...) emelkedett ünnepi beszédek nem fogják lezárni ezt a dolgot" - mondta Szita Szabolcs, hozzátéve, hogy "az fogja lezárni, ha igenis megválaszoljuk ezeket a kérdéseket és megnézzük ezt a sok-sok miértet és hogyant is."

Martonyi János, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, volt külügyminiszter arról beszélt, hogy a XX. század tragédiái elkerülhetőek lettek volna, ha saját felelősségével mindenki szembesül, a jogszabályszerkesztőtől kezdve az írón, a publicistán keresztül a csendőrökig.

MTI - fideszfrakcio.hu