Feladta magát Legija, Djindjic-gyilkosság "főbűnöse"

Alighanem új megvilágításba került a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök elleni merénylet, és remélhetőleg fény derül a gyilkosság politikai hátterére és megrendelőire, ha bíróság elé áll a merénylet értelmi szerzőjének tartott Milorad Lukovic Legija, aki vasárnap éjszaka feladta magát a rendőrségen.

Dátum: 2004-05-03 12:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=22987
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:58:34.667725, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Több mint egyéves bujkálás után Legija előbukkant a semmiből, odasétált a belgrádi házánál őrt álló csendőrökhöz, és közölte velük, hogy önként kíván a jelentkezni a rendőrségen. Legija a hatóságok szemében első számú közellenség, sokan fellélegeznek váratlan előbukkanása után, de lesznek jócskán olyanok is, aki vegyes érzésekkel fogadják tettét: Szerbiában a délszláv háborúkat megjárt veteránok és a radikálisan hangolt szélsőséges nacionalisták ma is - bűntényei ismeretében - hőst, élő legendát látnak benne.

Legija 1965. március 15-én született, s húszéves sem volt, amikor belépett a francia idegenlégióba (innen kapta becenevét, a Legiját). Hétéves szolgálata alatt megjárta a világ szinte összes háborús övezetét, harcolt Csádban, Líbiában, Bejrútban, a Francia-Guyanán és a Perzsa-öbölben.

A délszláv konfliktussorozat kirobbanása után, 1992-ben tért vissza Jugoszláviába, és csatlakozott a hírhedt szerb önkéntes gárdához, a Zeljko Raznatovic Arkan parancsnoksága alatt álló, Tigrisek nevű félkatonai osztaghoz. Az erdődi kiképzőtáborban tanította a "mesterségre" Arkan kommandósait, harcolt a horvátországi, a boszniai és a koszovói háborúban.

Legija a kilencvenes évek közepén csatlakozott az állambiztonsági szolgálat alárendeltségében működő, vörössapkásnak nevezett kommandóhoz (JSO), s nemsokára az egység parancsnoka lett. Neve összeforrt a halálosztaggal, amelynek "hőstetteiről" máig legendák keringenek Szerbiában, noha a Djindjic-gyilkosság után fény derült arra, hogy jó néhányan a vörössapkások közül politikai bűntetteket követtek el a milosevici vezetők utasítására.

2001 májusában a vörössapkásokkal tivornyázva Legija felgyújtotta a kulai diszkót, egy hónappal később egy belgrádi szórakozóhelyen lövöldözni kezdett Arkan felesége, Ceca Raznatovic popénekesnő születésnapi buliján. A botránysorozat után Legija felbontotta a szerződést a titkosszolgálattal, és ezután állítólag teljesen az alvilágnak "szentelte magát": kulcsembere lett zimonyi klánnak, amelynek vezetőit már korábban is jól ismerhetette, a rezsim utasításait végrehajtva korábban is akadt közös dolguk.

Legiját jelenleg három súlyos politikai bűntett elkövetésével vádolják. Öt vörössapkás az ő utasítására rabolta el 2000 augusztusában Ivan Stambolic volt szerb elnököt. Legijának köze volt a Vuk Draskovic (a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke) jelenlegi külügyminiszter ellen 1999 októberében és 2000 nyarán elkövetett merényletkísérlethez, s állítólag Legija és a zimonyi bűnbanda raboltatta el Milorad Miskovicot, a Delta Holding nevű vállalat igazgatóját és Milije Babovicot, a Verano Motors cég társtulajdonosát.

A hatóságok Legiját tartják a Djindjic-gyilkosság értelmi szerzőjének, s ezért nyilvánvalóan bíróság elé kell állnia, mihelyt folytatódik a per. Legija előbukkanásával alighanem új megvilágításba kerül a tavaly március 12-én elkövetett Djindjic-gyilkosság, s remélhetőleg fény derül a merénylet politikai hátterére és megrendelőire is. Erre mindeddig nem adott választ sem a per, sem a nyomozati eljárás, elsősorban azért nem, mert a minden titkot tudó két klánvezért, Siptart és Kumot a merénylet után ölték meg tűzharcban a rendőrök.

Nem világos, hogy Legija, a háromgyermekes családapa miért éppen most adta fel magát, s hogy önkéntes cselekedetének időzítése egyáltalán kapcsolatba hozható-e azzal, hogy a Djindjic gyilkosainak perét az utóbbi napokban-hetekben egyre több furcsa és meghökkentő esemény kísérte. A tárgyalóteremben demonstratív módon megjelent hat vörössapkás, majd egyik szimpatizánsuk beharangozta a kommandósok visszatértét, s a NIN című lap legfrissebb számában halottkémi jelentésre hivatkozva azt állította, hogy Siptart és Kumot nem tűzharcban ölték meg a rendőrök, hanem élve fogták el, majd szabályosan kivégezték, vagyis elhallgatatták őket.

MTI - fideszfrakcio.hu