Sürgősségi betegellátás az EU-országokba utazó magyar turistáknak

Magyarország EU-tagságával életbe lépett a sürgősségi betegellátás új, uniós szabályozásnak megfelelő rendszere. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) beszerzett igazolásokkal a magyar állampolgárok ingyenesen vehetik igénybe ezt az ellátást az unió tagállamaiban, de az adott ország szabályai alapján - közölte az OEP szóvivője kedden.

Dátum: 2004-05-04 17:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=23053
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:58:55.335320, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A igazolásokat a távirati iroda tudósítóinak információi szerint országszerte sorban állás nélkül megkaphatják a turistaútra induló magyarok.

A lakóhely szerint illetékes OEP-kirendeltségeken ingyenesen beszerezhető nyomtatvány kitöltéséhez mindössze a taj-kártyára és a személyi igazolványra van szükség. Az uniós betegkártya 2006-os bevezetéséig ez a dokumentum bizonyítja a biztosítotti jogviszonyt külföldön - mondta Bartucz Attila.

A 24 uniós tagállamba, valamint Liechtensteinbe, Izlandra és Norvégiába utazó magyar turistáknak mostantól minden alkalommal érdemes kiváltaniuk az úgynevezett E 111-es nyomtatványt, mellyel sürgősségi betegellátásban részesülhetnek - tanácsolta az OEP szóvivője.

Ez a papír jogosítja fel őket arra, hogy az adott országban ugyanolyan sürgősségi ellátást kapjanak, mint az ott élők. A költségeket a két ország egészségbiztosítója egymás között elszámolja, a betegnek nem kell fizetnie. Ha azonban a másik uniós ország szabályai szerint az ottani állampolgárok önrészt fizetnek, akkor azt az orvosi ellátást igénylő magyar turistának is állnia kell.

Az E 111-es nyomtatvány 90 napra szól - a jogszabályok szerint turistaként egy országban legfeljebb ennyi időt lehet eltölteni -, de érvényessége meghosszabbítható.

Június elsejétől a közösségi jog értelmében már nem csak a sürgősségi beavatkozásokra, hanem a "szükséges ellátásokra" is kiterjed a biztosítók kölcsönös elszámolása - mutatott rá Bartucz Attila. Példaként említette, hogy lábtörés esetén, ha a balesetet szenvedett turista hosszabb ideig tartózkodik az adott országban, a a gipszelésen kívül a gipsz levétele és az utókezelés is ingyenes lesz.

A szóvivő elmondása szerint érdemes az OEP-igazolást kombinálni a hagyományos balesetbiztosítással, amely a megadott összeghatárig a megjelölt egészségügyi ellátások valamennyi költségét fedezi.

A fővárosban az OEP-nyomtatvány beszerzéséhez eddig nem kellett sorban állni, az ügyfélszolgálaton több új ablakot nyitottak, mondta a szóvivő.

Ugyanerről számoltak be az MTI körkérdésére az egészségbiztosító megyei kirendeltségein is: zökkenőmentes a nyomtatványok kiadása, a várakozási idő nem haladja meg a negyedórát. A kirendeltségek ugyanis felkészültek a nyomtatványok kiadására, további munkatársakat vontak be, és lehetőség van arra is, hogy az igazolást postán kapják meg az igénylők.

Az OEP Vas megyei kirendeltségén Szép Flórián megyei igazgató a sürgősségi ellátást definiálva azt mondta: "amikor életet vagy testi épséget veszélyeztetné az orvosi beavatkozás elmaradása".

A Békés megyei Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője, Nyíri Józsefné közölte: egy nyílt csonttörés kezelése biztosan sürgősségi ellátást igényel, de nem mindegy, hogy hová fordul a külföldön tartózkodó beteg. "Magánorvosi ellátásra ugyanis nem vonatkozik a biztosítás" - figyelmeztetett.

Mint elmondta, a sürgősségi ellátás sem minden uniós országban ingyenes, mert például Németországban ilyen esetben is napi tíz eurót kell fizetni a kórházi kezelésért.

A Baranya megyei OEP-kirendeltség nyilvántartási osztályvezetője, Laurencsikné Varga Magdolna másik példaként említette, hogy Hollandiában a mentővel való szállítás minden esetben térítésköteles.

Az OEP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egészségbiztosítási Pénztárának osztályvezetője, Horváth Mihály két további tagországot említett, Nagy-Britanniát és Franciaországot, ahol a betegeknek önrészt kell fizetniük. Természetesen az orvos döntésétől függ, hogy mi minősül sürgősségi, vagy szükséges ellátásnak, mondta.

Ugyanerre mutatott rá a Győr-Moson-Sopron megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, Istántsuly Dezső, hangsúlyozva, nem kétséges azonban, hogy közlekedési balesetnél, váratlan rosszullétnél, vagy ha begyullad az utazó foga, azonnal be kell avatkozni.

A Nógrád megyei Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője, Tóth Gábor is azt javasolja, hogy a külföldre utazóknak az E 111-es mellett legyen utasbiztosításuk is, mert a nyomtatványnál ugyan nem szabják meg, hogy legfeljebb mekkora összegig vehető igénybe az ellátás, de a betegnek esetleg önrészt kell fizetnie, míg az utasbiztosításnál meghatározzák ugyan a kifizethető költségek felső határát, de önrészt a biztosítottnak nem kell vállalnia.

A Heves megyei OEP-igazgatóság vezetője, Bartók Zoltán elmondta, hogy az állampolgárok több E 111-es nyomtatványt is kérhetnek. Az igazolást ugyanis az ellátáskor az orvosnál kell hagyni, s ha valaki attól tart, hogy több alkalommal orvosi segítségre szorul, több papírt is igényelhet.

A Csongrád megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál Schleinig Ibolya igazgató elmondta: ha valaki 90 napnál tovább kíván külföldön maradni, kérheti a nyomtatvány érvényességének meghosszabbítását faxon, interneten, telefonon, vagy még utazás előtt meghatalmazást adhat valakinek, hogy járjon el az ügyében.

A Somogy megyei Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartási osztályvezetője, Krénusz Krisztina arra hívta fel a figyelmet, ha valaki külföldről kér hosszabbítást akár faxon, akár interneten, akkor tudnia kell, hogy az EU-államokban csak az eredeti pecséttel és aláírással ellátott igazolást fogadják el, vagyis érdemes megjelölnie egy magyar címzettet, akinek a pénztár postázhatja a dokumentumot.

MTI - fideszfrakcio.hu