MNB: további lépések kellenek a tervezett államháztartási hiányhoz
A Magyar Nemzeti Bank szerint további szigorú intézkedések nélkül az államháztartás egyenlegében bekövetkező lassú javulás nem elegendő a kormány által kitűzött idei 4,6 százalékos hiány eléréséhez és a deficit legalább 5,3 százalékot tesz ki az év végén - mondta Járai Zsigmond jegybank-elnök hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Dátum: 2004-05-17 17:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=23526
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:03:30.251471, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Különösen nehéznek nevezte Járai Zsigmond az államháztartás hiányának 0,5 százalékpontos jövő évi csökkentését. Elmondta: "a már elfogadott törvények és determinációk 2 százalékponttal emelik a deficitet, így legalább 2,5 százalékpontos hiánycsökkentésre lesz szükség jövőre" - mondta.
Az MNB elnöke aláhúzta: "mi abból indulunk ki, hogy a kormány határozott törekvése az, hogy jövőre 0,5 százalékponttal mérsékli az államháztartás GDP-arányos hiányát". Az MNB ez évre további intézkedések nélkül 5,3 százalékos deficitet valószínűsít, így jön ki a jövő évre prognosztizált jegybanki előrejelzés alapján a 4,8 százalékos deficit a GDP-hez mérten - elemezte Járai Zsigmond.
A jegybank elnöke szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja az államnak a gazdaságban elfoglalt szerepe. "Nem elég radikális az államháztartás visszavonulása ahhoz, hogy a gazdaság jobban növekedjék, sokkal szigorúbb gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség e tekintetben" - hangoztatta. Kiemelte: a nemzetközi befektetők megítélésének egyik legfontosabb szempontja az államháztartás helyezte, az idei első néhány hónapban egyébként az MNB várakozásainak megfelelően alakult az államháztartás.
A jegybank-elnök elmondta: az inflációs előrejelzés mérséklését az tette lehetővé, hogy javult az inflációs környezet és erősödött a forint árfolyama.
"A gazdaság helyzete javult, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-hez mérten mérséklődik és a finanszírozás szerkezete is valamivel jobb lett" - tette hozzá.
Az árfolyam-politikát illetően a jegybank-elnök indokoltnak nevezte az óvatos kamatcsökkentési lépéseket, mert "az árfolyam-erősödés mögött még mindig a rövid távú tőke beáramlása áll".
Kérdésekre válaszolva az államháztartás helyzetének alakulása mellett az egyik legfőbb bizonytalansági tényezőnek nevezte Járai Zsigmond az olajár alakulását a jövőben. (Az MNB inflációs prognózisa összeállításánál 32,3 dollár/hordó olajárral, illetve 252,8 forint/euró árfolyammal számolt az ez év májusi inflációs előrejelzésben.)
A további kamatcsökkentések lehetőségét firtató kérdésre a jegybankelnök elmondta: "ma nagyobb a valószínűsége, hogy a piac által várt kamatcsökkentések bekövetkeznek, de ennek épp az ellenkezője is elképzelhető" - húzta alá Járai Zsigmond.
Elmondta, a Monetáris Tanácsban is felmerült, hogy a feszültség csökkenésére, illetve annak növelésére utaló tényezők is szerepet játszanak a piacon. Lengyelország helyzete, a zloty árfolyamának alakulása kihat a forint árfolyamának további trendjére is, egyes elemzők az USA-ban a kamatszint-emelésre számítanak, ez is befolyásolhatja a világpiac, így a magyar gazdasági helyzet további alakulását, ezért nehéz megmondani, milyen kamatszint várható ez év végén. Járai Zsigmond azt sem tartotta kizártnak, ha a gazdaság helyzete esetleg rossz irányba változna, akkor nem lehet tartani a mostani kamatszintet. "Ma nagyobb valószínűségét látom annak, hogy óvatos kamatcsökkentéssel lehet előre menni" - fejtette ki.
MTI - fideszfrakcio.hu