Két hónapon belül indítja magyarországi kampányát a Wiesenthal-központ

Két hónapon belül indítja kampányát Magyarországon a jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal Központ a még élő háborús bűnösök felkutatására - mondta el az intézmény vezetője hétfőn.

Dátum: 2004-05-17 18:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=23527
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:03:30.594866, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"Még keressük azokat a magyar partnereket, akik segítenének nekünk" - közölte Efraim Zuroff arra a kérdésre, felvették-e már a kapcsolatot magyar intézményekkel, amelyek eddigi kutatásaik alapján hozzájárulhatnának a Wiesenthal-központ kezdeményezésének sikeréhez.

Hozzátette: eddig Izraelben élő magyarokat kerestek meg, segítségüket kérve a megfelelő magyar intézmények megtalálásához.

A Focus német hetilap a hét végén, az új lapszám megjelenése előtt tette közzé értesülését, amely szerint a Simon Wiesenthal Központ nagyszabású kampány keretében még élő háborús bűnösöket akar felkutatni Németországban, Horvátországban, Magyarországon és Ukrajnában.

Efraim Zuroff megerősítette, hogy a kampányról sajtóértekezletet tartanak - amelyen ő is jelen lesz -, telefonos forró drótot létesítenek és hirdetéseket tesznek közzé újságokban, továbbá 10 ezer eurós jutalmat akarnak adni azokért a jelzésekért, amelyek eredményeként háborús bűnösöket fognak el.

A balti államokban 2002 júliusában indított kampányuk sikeres volt, sok bejelentést kaptak - mondta; tavaly szeptemberben Romániára, Ausztriára és Lengyelországra is kiterjesztették akciójukat, a mostani kampányt pedig Ukrajnában, Horvátországban, Németországban, Magyarországon, illetve esetleg Argentínában is elindítják.

Magyarország bevonását azzal indokolta, hogy "egyike azoknak az országoknak, amelyekben helybéliek is részt vettek zsidók meggyilkolásában".

Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója az MTI-nek elmondta: ha a Simon Wiesenthal Központ megkeresné őket, hogy a náluk lévő dokumentumokhoz hozzáférhessenek, lehetővé tennék, hogy a megfelelő törvényes eljárás keretében kutathassanak. Ám mivel az izraeli adatvédelem eltér a magyartól, illetve az európai unióstól, az egyszerűsített kutatásra nincs mód, mindenképpen támogató nyilatkozatot kellene szerezniük a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől.

"Ám a kutatás ebben az esetben nem biztos, hogy pontosan alátámasztható" - mondta a jeruzsálemi tervre utalva. Hozzátette: ha nem tudományos célú kutatásról, hanem háborús bűnösök kereséséről van szó, "a magyar hatóságokon keresztül meg kell keresni a megfelelő eljárást, az igazságügyi minisztériumhoz kell fordulni, és az országos levéltár, illetve bármely levéltár csak ennek alapján biztosíthatja a hozzáférést az iratokhoz, mivel ezek személyes adatok, amelyek nemcsak a levéltári törvény, hanem az adatvédelmi törvény hatálya alá is tartoznak".

A főigazgató emlékeztetett: a levéltárban elsősorban a már felelősségre vont háborús bűnösökre vonatkozó iratok találhatók. Létezhetnek olyan dokumentumok is, amelyek a holokauszt idején történtekkel, és az abban részt vevő személyekkel kapcsolatosak, de ezek csak a kutatás során tárhatók fel. Annak eldöntésére pedig, hogy ezek háborús, népellenes bűntettek voltak-e, a bíróság jogosult.

A bejelentési kezdeményezésről úgy fogalmazott: "történészi, állampolgári véleményem, hogy nagyon kétes értékű dolog (...) bemondásra, feljelentésre alapozni információt, mert ez vég nélküli, és részben védhetetlen folyamatot indít el". A jogi alap pedig bizonytalan - fűzte hozzá.

Molnár Judit történész szintén fenntartásainak adott hangot a jeruzsálemi kampánnyal kapcsolatban.

"Szkeptikus vagyok azért, mert nagyon nehéz összeszedni olyan anyagokat, amelyekkel el lehetne indítani ezt az ügyet" - mondta. A történész emlékeztetett arra, hogy a mintegy másfél évtizede Kanadában bíróság elé állított Finta Imre, a szegedi csendőrkerület nyomozó alosztályának vezetője ügyében sem sikerült bizonyítani, hogy a csendőrtiszt, aki részt vett csaknem kilencezer zsidó

deportálásában, tudta: az Auschwitzba indított embereket a biztos halálba küldte.

A történész kitért arra is: hatvan évvel a holokauszt után egyre csökken az esély, hogy az esetleges magyarországi elkövetők még életben vannak.

Molnár Judit elmondta, nem helyesli a forró drót ötletét, vagyis olyan telefonvonal létesítését, amelyen a háborús bűnösökre vonatkozó bejelentéseket fogadják. Ugyanakkor "legendának" minősítette azt a széles körben elterjedt hiedelmet, miszerint a vészkorszak idején a magyarok tették volna a legtöbb feljelentést.

MTI - fideszfrakcio.hu