100 éve alakult meg a FIFA
Centenáriumát ünnepli ma a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. A FIFA ugyanis 1904. május 21-én alakult meg Párizsban.
Dátum: 2004-05-23 16:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=23773
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:04:45.118502, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Rue Saint Honoré 229. szám alatti házban mindössze hat ország és a spanyol Madrid FC képviselői alakították meg a futball mára legfontosabb testületévé avanzsált szervezetet. Az alakulás ötletét egy holland üzletember, Carl Anton Wilhelm Hirschman vetette fel.
Az alapítókhoz - Belgiumhoz, Dániához, Hollandiához, Franciaországhoz, Svájchoz és Svédországhoz - a britek kezdetben nem is csatlakoztak. A labdarúgás őshazájában kezdetben nem tartották méltónak a "kontinentális világszervezethez" való igazodást. És később is ki-belépegettek a szervezetből, illetve a szervezetbe. Mindezt Hegyi Iván, a Népszabadság neves sportújságírója idézi fel.
De az is igaz, hogy Európa más országai sem szívesen vetélkedtek volna az angolokkal: ők ugyanis még 1907-ben is 15:0-ra, illetve 17:0-ra verték a franciákat Párizsban. A franciákat ekkoriban a dánok is alaposan elpáholták: az első hivatalos olimpiai labdarúgómérkőzések egyikén, az 1908-as londoni ötkarikás játékok elődöntőjében 17:1-re verték a gallokat a kis északi ország futballistái.
Ekkoriban még az olimpiai játékok szolgáltak "kvázi világbajnokságként" a futballban. Később az ötkarikás mozgalom amatőrsportot forszírozó politikája miatt az egyre inkább profivá váló labdarúgók átmenetileg kiszorultak az olimpiákról (utána pedig csak az ifjúsági korosztályok térhettek vissza). Ezt használta ki a FIFA-ban 33 éven át elnökösködő francia Jules Rimet, és nagy nehezen keresztülvitte akaratát, s így megrendezték 1930-ban az első futball világbajnokságot Uruguayban. Ezt egyébként a házigazdák nyerték, a döntőben 4:2-re legyőzve Argentínát. Ezzel megismétlődött az 1928-as olimpiai döntő eredménye: akkor is az uruguayiak lettek az elsők, az argentinok pedig a másodikok.)
Az első vébén még meglehetősen foghíjas volt a mezőny, a legjobb európai csapatok távolmaradtak a megmérettetéstől, s így csak 13 induló volt a tornán. Később aztán sokkal népszerűbb lett a világbajnokság intézménye, és ma már az olimpiánál is többet ér a labdarúgásban a vb-győzelem.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség kifejezetten előrelátó volt: már 1904-ben, az alakuláskor Hirschman javaslatára az alapszabályban rögzítették, hogy csak a FIFA rendezhet világbajnokságot. Ezen a szabályon akkoriban még sokan nevetgéltek, és az első években valóban sikertelennek bizonyultak a vb-k szervezésére irányuló törekvések, később azonban valódi iparággá nőtte ki magát a világbajnokságok lebonyolítása. Ma már selejtezők, csoportmérkőzések, majd a legeslegvégén egyenes kieséses rendszerű párviadalok tarkítják a világbajnokságra való kijutást, illetve a World Cup elnyerésének folyamatát. (A világbajnoki trófeát Jules Rimet-kupának, illetve világkupának is nevezik, de szinte mindenütt világbajnokságnak nevezik a tornát.)
Magyarország 1905-ben csatlakozott a FIFA-hoz, és két ízben magyar sportdiplomata is bekerült a FIFA végrehajtó bizottságába, a legfelsőbb vezető testületbe. Fischer Mór 1927-től még a FIFA alelnöke is volt (ezt a posztot magyar utána soha nem nyerte el), majd végrehajtó bizotsági tag lett. Szepesi György, minden idők legnagyobb magyar sportkommentátora pedig 1982 és 1994 között volt a legfőbb irányító testület tagja.
Sz. I. M.
NGO - fideszfrakcio.hu