Medgyessy kezeskedett, az ország fizethet?
Újabb harc dúl a szocialista párt berkein belül: az MSZP-frakcióból származó információk szerint ezúttal egy több milliárd forintos állami kifizetés mentén húzódó érdekek csaptak össze. A kifizetés alapja a jelenlegi kormányfő által 1996-ban aláírt kezesi szerződés, melyet Medgyessy Péter szakmai támogatás nélkül hagyott jóvá a Horn-kormány pénzügyminisztereként.
Dátum: 2004-05-25 14:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=23851
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:05:08.970470, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A gépkocsi-feltöréssel, pénzügyminisztériumi dokumentumok eltűnésével és személyi összefonódásokkal tarkított ügyben a magyar államnak 8 milliárd forintot kellene kifizetnie egy rejtélyes ciprusi off-shore cégnek. A kifizetés alapja egy 1996-ban Medgyessy Péter által aláírt kezesi szerződés, melyet szakmai támogatás nélkül hagyott jóvá a Horn-kormány pénzügyminisztereként. A magyar állam számára számos előnytelen feltételt tartalmazó szerződés jóváhagyásának idején a pénzügyi tárcánál Draskovics Tibor volt a közigazgatási államtitkár.
Ügyvédi megbízás jó pénzért
A 2001 végén megváltoztatott légi közlekedési törvény hatályba lépésétől a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, a Budapest Airport Rt. elődje és a kanadai ADC cég által terminálhasznosításra létrehozott FUF Kft. létjogosultsága megszűnt, de a külföldi társaság kártérítést nyújtott be a magyar állam ellen. A Budapest Airport Rt., illetve az ügyben az állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium a Köves Clifford Chance nemzetközi ügyvédi irodát bízta meg az állam képviseletével. (A Budapest Airport - Apró Piroska igazgatótanácsi elnök utasítására - 2002. július 13-án, a Pénzügyminisztérium 2003. december 15-én, de múlt év szeptember 5-éig visszamenőleg bízta meg az irodát a magyar állam képviseletével. A Csillag István gazdasági miniszter által ajánlott cég egyik tulajdonosa Köves Péter, aki több szálon köthető a Bankár-csoporthoz, amelynek egyik korábbi tulajdonosa a gazdasági tárca jelenlegi politikai államtitkára, Réthy Imre. Köves dolgozott a Motim cégcsoportnak is, amely Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozik.) Az ügy ellentmondásos háttere miatt a PM illetékes főosztálya egy amerikai ügyvédi irodát is ajánlott, ám az "nem kívánta nevét adni egy olyan ügyhöz, amelynél sorozatos szakmai hiányosságokat tapasztalt". A magyar ügyvédi iroda így a Magyarországon, sőt még külföldön is szokásos ügyvédi óradíj többszörösét, óránként 100 ezer, illetve 150 ezer forintot határozott meg munkadíjnak.
Draskovics megtorol
Időközben az ügyvédi iroda elfogultatlanságát az ügyben a pénzügyi tárca illetékes főosztálya megkérdőjelezte. Egy főosztályvezetői feljegyzés megállapítja: "Az ügyvédi iroda esetleges részlehajlása miatt, valamint hogy 2003. október 3-án gépkocsi-feltörés következtében minden rendelkezésünkre álló dokumentum eltűnt, javaslom, hogy nemzetbiztonsági hivatali vizsgálat kezdeményezését megfontolni szíveskedjék."
Hat nappal a nemzetbiztonsági vizsgálatot javasló feljegyzést követően, Draskovics Tibor pénzügyminiszteri beiktatásának napján a PM illetékes főosztályvezetőjét - aki rámutatott a visszásságokra és az állami érdekek nem megfelelő képviseletére - azonnali hatállyal elbocsátották a tárcától. Ezt követően a magyar államot egyedül képviselő ügyvédi iroda, illetve a kanadai cég peren kívüli megállapodásra törekszik, amelyben a magyar állam 8 milliárd forintot fizetne.
Az előzmény: a magyar államnak előnytelen szerződés
A Horn-kormány idején készült, a Ferihegy 2/A és B terminálra vonatkozó szindikátusi szerződés egyértelműen előnytelennek bizonyult a magyar állam számára, mivel a magyar fél hiába rendelkezett többségi tulajdonnal a cégben, a külföldi kisebbségi tulajdonos nélkül szinte semmit sem tudott eldönteni.
A terminálok használati és hasznosítási jogát a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), a Budapest Airport elődje 2010-ig átengedte az LRI 66 %-os és a kanadai ADC cég 34 %-os részesedésével, mindössze egymillió forintos alaptőkével létrehozott Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft.-nek. Az ügy furcsasága, hogy a magyar félnek elegendő pénze volt a szükséges beruházások végrehajtására, így az ADC bevonására nem volt szükség.
A PM aggódott, Medgyessy mégis aláírt
Az FUF 103 millió dollár vett fel a Royal Bank of Canadától, az OTP-től és a CIB-től, amelyhez a Horn-kabinet kezességet vállalt. Az állami kezességet biztosító szerződést 1996-ban Medgyessy Péter pénzügyminiszterként írta alá, holott ezt a PM illetékes főosztályai nem támogatták. Az indoklás szerint ugyanis a megállapodás számos, a magyar államra hátrányos feltételt tartalmazott. Nemsokára kiderült az is, hogy a szerződés aláírása után a kanadai ADC kapott jogait átruházta egy ciprusi off-shore vállalkozásra.
Az ügylet visszásságait akkoriban számos hazai napilap, sőt a brit gazdasági lap, a Financial Times is szóvá tette. Az írások a kanadai cég értelmetlen bevonásán kívül azt is kifogásolták, hogy a szerződés kizárólag a külföldi cég érdekeit képviselte. A külföldi befektetővel kötött megállapodás számos, a magyar államra előnytelen részletére 1998-ban - még a Horn-kormány idején (!) - a Rubicsek Sándor vezette Kormányzati Ellenőrzési Iroda (Kehi) is felhívta a figyelmet.
Az Orbán-kormány idején, 2001 végén az Országgyűlés egyhangú szavazásával megváltoztatott légi közlekedési törvény hatályba lépésétől az LRI már nem engedhette át harmadik személynek az üzemeltetés jogát. Megszűnt az FUF Kft. létjogosultsága, az LRI helyébe a Budapest Airport (BA) lépett. Így a kanadai cég a BA-val került összetűzésbe. Az ADC tavaly nyáron nyújtott be keresetet, 90 millió dollárt követelve a magyar államtól a 2010-ig átengedett használati és hasznosítási jog elvételéből származó károkért. E per helyett törekszik most peren kívüli egyezségre a magyar állam által megbízott ügyvédi iroda és a kanadai cég.
Magyar Nemzet - fideszfrakcio.hu