OECD-jelentés Magyarországról
Az OECD-övezet egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának, a magyarnak is megártott a világméretű gazdasági lassulás, de ezt eddig nagyrészt ellensúlyozta az "agresszív költségvetési lazítás" és az erős reálbérnövekedés.
Dátum: 2002-06-06 13:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2296
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:34:58.147055, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ezt állapították meg a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői a csütörtökön Magyarországról kiadott jelentésükben, és azt jósolták, hogy most "újraegyensúlyozás" várható a nemzetközi föllendülés ösztönző hatása és a "kevésbé dinamikus hazai kereslet" között, ami szélesebben megalapozott gazdasági növekedéshez vezet.
Az OECD elemzői szerint a magánberuházás és az export gyenge marad az első félévben, de a második félévben már "választ ad" a külföldi kereslet növekedésére. Közben az infrastrukturális közmunkák és a kormány szponzorálta lakásépítések gyorsulhatnak, mivel egyes, tavalyra kiírt pénzalapokat áthoztak erre az évre. Az óvatosságra utaló nagyobb takarékosság és a kevésbé erőteljes lakossági hitelfelvétel azonban arra utal, hogy a lakossági fogyasztás kisebb lesz, mint tavaly. Egészében a GDP növekedés kismértékben, 3,5 százalékra lassul az idén - írták az elemzők.
Az OECD szakértői szerint az infláció az idén 5,5 százalékra csökken a tavalyi 9,2 százalékos évi átlagról, az államháztartási hiány azonban a GDP 5,5 százalékára nőhet - az EU számítási módszere szerint - a tavalyi 5,2 százalékról. Jövőre 4,4 százalékot valószínűsítettek az OECD elemzői.
A későbbiek folyamán a programozott államháztartásihiány-csökkentés a költségvetési ösztönzés "üdvözlendő" halványulására utal. A gazdaság valamelyes lassulását azonban jövőre részben felfogja az export vezérelte javulás, és jövőre a GDP-növekedés meghaladhatja a 4 százalékot, elérheti a 4,3 százalékot, azaz valamelyest nagyobb lehet a hosszú távon inflációmentesen fenntarthatónak becsültnél - írták az OECD szakértői.
A jövendő növekedés fő kockázatát abban látják, hogy a bérnövekedés esetleg "túllő a célon", és emiatt rosszabbodik a versenyképesség és növekszik az inflációs várakozás. Az OECD szakértői szerint az idén is gyors lehet a bérnövekedés, nem utolsó sorban azért, mert a kormány célja ebben a parlamenti ciklusban egyenlőséget teremteni az azonos végzettségűek között a magán- és a közalkalmazásban. A magánszektorban a fizetések előre láthatólag lassabban nőnek idén, mint tavaly, de az általános bérnövekedés - együtt a forint felértékelődésével - "korábban ismeretlen versenyképességi kihívást" okozhat. Ez az exportot és üzleti beruházásokat fenyegető kockázat "negatívan érintheti a GDP növekedését" - írták.
Az OECD elemzői szerint az inflációs célok eléréséhez "pénzügypolitikai szigorításra" lesz szükség mind az idén, mind később, de hogy ez olyan csekély maradjon, amennyire csak lehet, és ne okozza a forint GDP-növekedést akadályozó, túl nagy felértékelődését, mértéktartó költségvetési politikára is szükség lesz. Az OECD elemzői szerint, ha a kormány betartja az Európai Bizottságnak beterjesztett, középtávú programba foglalt költségvetési célokat, akkor "elkerülhető a költséges feszültség a költségvetési és a pénzügypolitika között". Ezenközben meg kell reformálni a közkiadásokat, egyszerre csökkentve az adókat és a kiadásokat - tették hozzá.
Általánosabb szerkezeti reform is kell a konvergencia felgyorsítására - írták, miután emlékeztettek, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP 1996-ban az OECD-átlag 47 százaléka volt, és ez tavalyra 52 százalékra nőtt. A versenyképes piacgazdaság megerősítésére a kormánynak az elmúlt években tapasztaltnál bátrabban kell eladnia a megmaradt termelővagyonból. "Nincs igazolás arra, hogy 93 gazdasági egységet tartanak stratégiainak" - írták az elemzők.