Szanyiék újabb eredményei: összeomlott az agrárbiztosítási piac

A mezőgazdasági biztosítások értéke a tavalyi húszmilliárd forintról az idén várhatóan hatmilliárdra, tehát kevesebb, mint harmadára csökken. Az ok: az állami támogatás megszüntetése. Öt év dinamikus fejlődése ért véget egy csapásra ebben az évben, miután a kormány úgy döntött: a takarékossági program keretében megszünteti az állatállomány és a mezőgazdasági termények védelmére köthető agrárbiztosítások állami támogatását - írja a szerdai Népszabadság.

Dátum: 2004-06-02 09:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24098
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:07:26.151293, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A korábbi rendszerben az állam a biztosítási díj harminc százalékát vállalta át. Ha pedig nem keletkezett kár, a gazdáknak a fennmaradó hetven százaléknál is kevesebbet, a díj alig negyven százalékát kellett saját zsebből fizetniük. A támogatásnak köszönhetően az agrárbiztosítások piaca az utóbbi években dinamikusan fejlődött: a megkötött szerződések összértéke 2000-ben még alig több mint nyolcmilliárd forint volt, 2003-ban viszont már meghaladta a húszmilliárdot. A legtöbb új biztosítást az állatokra kötötték, így a 2000-ben még mindössze 2,7 milliárdos piac a múlt évre majdnem 15 milliárdosra nőtte ki magát, miközben a növényekre kötött biztosítások értéke csökkent.

Az állami támogatás megszűnésével az idén egyik pillanatról a másikra összeomlott az agrárbiztosítási piac, szakértők szerint a szerződések értéke az idén a hatmilliárdot is alig éri majd el, vagyis a tavalyinak kevesebb mint harmadára esik vissza.

- Amióta megszűnt az állami támogatás, a gazdák tömegesen mondják vissza biztosítási szerződéseiket - tájékoztatta a lapot Guba Mihály, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértője.

A termelők viselkedése érthetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdasági termelés van leginkább kitéve a természet szeszélyének. A fagy, a jégverés vagy a különböző állat- és növénybetegségek évente legalább százmilliós kárt okoznak az ágazatban. Az idén a földből élők többsége már arra sem köt biztosítást, amire lehetne. - A mezőgazdasági termelés veszteséges, ezért a gazdálkodók kétszer is megnézik, mire költenek. Most, hogy megdrágult a biztosítás, inkább kockáztatnak, hátha elkerüli őket a baj - magyarázza Guba Mihály.

A biztosítási díj harminc százalékára tehető támogatás a költségvetési megszorítások áldozatául esett - mondja Tóth Péter, az agrártárca földművelésügyi hivatalok főosztályának tanácsosa. Azzal a minisztériumban is tisztában vannak, hogy a támogatás megszüntetése miatt jelentősen csökkent az agrárbiztosítások száma, ám - teszi hozzá a tanácsos - jelenleg nincs pénz, így azt sem tudni, újraindul-e az Európai Unió által egyébként engedélyezett támogatási konstrukció. Ha lesz forrás, elképzelhető - fogalmazott Tóth Péter.

A biztosítási támogatások megvonása elsősorban az állattartókat sújtja. A növénytermesztésből élők jobban tarthatnak az elemi csapásoktól, amelyekre viszont nem is lehet biztosítást kötni. A tavaly körülbelül százmilliárd forint veszteséget okozó aszály vagy a korábban a földeket elöntő, ugyancsak óriási károkat okozó belvízkárok miatt egyetlen biztosítótársaság sem fizet, így a veszteségek megtérítését a gazdák kizárólag az államtól remélhetik.

- A nem biztosítható elemi károk ellen katasztrófaalapot kellene létrehozni, amelybe a biztosítók, az állam és a gazdák is beszállnának - mondja Guba Mihály. Jóllehet a katasztrófaalap ötlete a rendszerváltás óta időről időre előkerül, létrehozni mégsem sikerült. Tóth Péter, az agrártárca tanácsosa ezzel kapcsolatban csak annyit közölt: továbbra is foglalkoznak az üggyel, de az alap létrehozásához politikai döntés kellene. Addig viszont a termelőknek be kell érniük a tűzoltó jellegű állami kárenyhítő akciókkal, amelyek veszteségeiknek csak töredékét fedezik.

nol.hu - fideszfrakcio.hu