Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta az iraki határozatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag megszavazta Irak szuverenitásának helyreállítását és a demokratikus állam megteremtését támogató határozatot.

Dátum: 2004-06-09 07:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24324
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:08:36.437092, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A 1546 számú BT-határozat értelmében Irak június 30-án visszanyeri teljes szuverenitását, véget ér a megszállás, feloszlik az Ideiglenes Koalíciós Hatóság, és hivatalba lép az iraki ideiglenes kormány.

John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet történelmi mérföldkőként méltatta a határozatot, amely világosan megerősíti, hogy Irak szuverenitása csorbítatlan lesz. A diplomata - aki az Egyesült Államok kinevezett iraki nagyköveteként a hónap végén New Yorkból Bagdadba költözik - azt is hangsúlyozta, hogy az egyhangú szavazás megmutatta, milyen széleskörű nemzetközi támogatása van a határozatban célul kitűzött "föderális, demokratikus, pluralista és egységes" Iraknak.

Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a határozat jelentőségét abban nevezte meg, hogy az véget vet a megszállásnak, ami - tette hozzá - "számos nehézség oka volt a felszabadulás óta".

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia május 24-én nyújtotta be a határozat tervezetét, amelynek ötödik átdolgozott változatát fogadta el végül a testület. A legvitatottabb kérdés az volt, ki ellenőrizze az Egyesült Államok által vezetett 160 ezer fős többnemzetiségű erőket. Franciaország, Németország és más BT-tagok szorgalmazták, hogy a határozat biztosítson vétójogot a bagdadi kormánynak a nagyobb szabású katonai műveletek felett. Ezt Washington végül is nem adta meg, cserébe partnerséget ígért, egyeztetést a parancsnokok és a bagdadi kormány illetékesei között, és konzultációkat a nagyobb támadó műveletek megindítása előtt. Colin Powell amerikai és Hosjar Zebari iraki külügyminiszter erről levelet váltott egymással, amelyeket a határozathoz csatoltak, rövid tartalmi ismertetését pedig külön paragrafusban betagolták a határozat szövegébe is. A két levél nem szól arról, mi történik nézeteltérés esetén.

Az amerikai kormány arra törekedett, hogy a biztonsági tanácsi vita ne árnyékolja be a világ legfejlettebb gazdaságú országai - Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország -, valamint Oroszország (G8) georgiai csúcsértekezletét, és így a határozatot lehetőleg még a csúcstalálkozó kedd esti megnyitása előtt elfogadják. A nyolcak ezután más fontos dossziéknak szentelhetik figyelmüket, így annak az amerikai kezdeményezésnek, hogy közösen segítsék elő a tágabb Közel-Keleten a demokrácia meggyökerezését.

Washingtonban azt remélik, hogy a határozat segít felülkerekedni az iraki háború miatt támadt nézeteltéréseken, és további országok járulnak hozzá katonailag a biztonság megteremtéséhez. A BT a határozatban ugyanis felkéri az ENSZ tagállamait, a nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy katonákkal segítsék a többnemzetiségű erő küldetését.

Az amerikai parancsnokság alatt álló többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása a határozat szerint automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor. A bagdadi kormány a határozat értelmében már előtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségű erő mandátumának a visszavonását.

A határozat a többnemzetiségű erőt felhatalmazza arra, hogy minden szükséges intézkedést meghozzon a biztonság és stabilitás fenntartásához, és ugyanakkor azt is kimondja, hogy ez az erő a bagdadi ideiglenes kormány kérésére tartózkodik az országban. A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel véget ér a megszállás, megszűnik az Ideiglenes Koalíciós Hatóság, s Irak visszanyeri teljes szuverenitását. A BT támogatja a demokratikus átmenet menetrendjét, amely szerint 2004 végéig, de legkésőbb 2005. január 31-ig közvetlen, demokratikus úton megválasztják az átmeneti nemzetgyűlést, amely megalakítja Irak átmeneti kormányát és kidolgozza az ország állandó alkotmányát. Az alkotmányt 2005 októberében népszavazásra bocsátják, majd az új alaptörvény alapján 3 hónappal később megválasztják az új, demokratikus képviseleti kormányt, és a külföldi erők ezután elhagyják az országot.

MTI - fideszfrakcio.hu