Orbán Viktor: A kormánynak az ellenfél rugdosása helyett inkább a labdával kellene foglalkoznia

Ha az európai választásokon az emberek megvonják a bizalmat a kormánytól, és sárga vagy piros lapot mutatnak fel neki, rá kell, hogy jöjjön, az ellenfél rugdosása helyett ideje lenne a labdával foglalkoznia - mondta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak nyilatkozva.

Dátum: 2004-06-10 11:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24379
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:08:53.403442, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mit szól ahhoz, hogy a kormánypártok már nem a Fidesz elnökeként vagy volt miniszterelnökként, hanem a hazugsággyár "vezérigazgatójaként" emlegetik?

A mai világban a vezérigazgatói egy elegáns cím. Azonban csak egy volt miniszterelnök, ma pártelnök vagyok. Ahogy az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy bankot, egy pártot sem lehet úgy vezetni, mint egy részvénytársaságot.

A bankár is egy elegáns cím. Nem lenne inkább az? Bár mostanában önök ezt szitokszóként használják.

Egyszer már a közélet mellett döntöttem, és nem bántam meg. Talán inkább képviselőt mondanék, mert politikusnak lenni a mai világban inkább népszerűtlen dolog.

Ahhoz képest, hogy inkább képviselőnek tartja magát, alig látogatja a parlament üléseit. Iménti belépésünkkor, úgy láttuk, meglepetésként érte, amikor meglátta a tévében, hogy épp ülésnap van.

Mivel gyógyszerárügyben, szándékaink ellenére, nem volt végszavazás, Áder János frakcióvezető "elengedett". A képviselőség egyébként az én helyzetemben - hogy is mondjam - felemás, hiszen a volt miniszterelnökökre nem jellemző, hogy beléjük kell fojtani a szót az ülésteremben. A képviselői munka nemcsak parlamenti beszédekről, inkább a választókról, az ő érdekükről szól.

Az európai parlamenti választás a következő időszak legfontosabb eseménye. Milyen párhuzamot lát a 2002-es és a mostani megmérettetés között?

Bár a mostani választás uniós képviselők személyéről is dönt, a kampány inkább a belpolitikáról szól. Ez nem szokatlan dolog Európában. Sok választópolgár úgy gondolja, ez a voksolás is az ő életéről szól - akkor is, ha európainak nevezik. Nyugat-Európában ugyanígy van: belpolitikai bizonyítványosztás az európai választás, ezért szoktak időnként kormányok lemondani, átalakulni egy-egy négyéves ciklus közbeni választás idején.

Ön szerint Magyarországon is megtörténhet ugyanez?

Ha az emberek megvonják a bizalmat a kormánytól, valamit tenni kell. Ha valaki sárga vagy piros lapot kap, rá kell jöjjön, ideje lenne a labdával foglalkozni, nem pedig az ellenfelet rugdosni.

Mi az az eredmény, amelyből a kormánynak - egy volt miniszterelnök szerint - le kellene vonnia a konzekvenciát?

Ha az ellenzéki pártok érzékelhetően több bizalmat élveznek, mint a kormánypártok.

Kétmandátumnyi ellenzéki többség például már elég?

Nem érdemes mandátumokat számolni, inkább a bizalom gyarapodását vagy apadását kell figyelni. A számszerű eredmények értékelését hagyjuk vasárnap estére. Ha a választók megvonják a bizalmat, új fejezet kezdődik. Akkor beszélhetünk majd arról, hogyan tovább.

Milyen eredménnyel lenne elégedett?

A legfontosabbnak a részvétel mértékét tartom. Hisznek-e még az emberek abban, hogy számít a szavuk, hogy beleszólhatnak saját életük alakulásába. Természetesen szeretném, ha a bizalmat kifejező voksok több mint felét nekünk ítélnék.

Milyen forgatókönyvük van arra az esetre, ha az MSZP nyer? Lenne változtatás a még be sem fejezett pártátalakításon? Vagy levonnák a konzekvenciákat?

Amennyiben nyernek a szocialisták, egyetlen kötelességünk van: gratulálni nekik, és biztosítani őket arról, hogy az ország érdekét szolgáló döntésekben, ahogy eddig, úgy a jövőben is számíthatnak ránk. Ha azt látjuk, hogy a munkánkban, a mozgósítási képességünkben vannak hibák, a megújulást fel kell gyorsítanunk: ősztől már nem köthetik le szervezési feladatok az energiáinkat. Egy pártnak nem az a feladata, hogy magával foglalkozzon, hanem hogy felkészült legyen az ország kormányzására.

Kudarcként éli meg, hogy a tervekhez képest elhúzódott a Fidesz átalakítása?

Bár munka van még elég: a taglétszámnak arányosan növekednie, a kapcsolatoknak erősödnie, az elvégzett munka menynyiségének javulnia kell, a vasárnapi voksolás a szövetség első komoly erőpróbája lesz. Az "épületátadás" csak 2006-ra várható, de a kazánokat előbb ki kell próbálni. Fontos tudnunk, mire vagyunk képesek: hány ember fogadja el a feléje nyújtott kezünk, bizalommal számít-e ránk, a munkánkra.

Mennyi belső bírálat kísérte az átalakítást, illetve az elmúlt hónapok 2002-höz viszonyított "baloldali" fordulatát?

Nem fordulatot csináltunk, hanem nyitást. Olyan emberekhez is odafordultunk, akiket a rendszerváltozás hevületében elfelejtettek a pártok. Nincs rendjén, hogy a munkások, nyugdíjasok, gazdák iránt jó esetben is csak kampányidőszakban érdeklődik a politika.

Inkább a kampánymegszólalásokra gondoltunk. Furcsa hallani politikusaik szájából a munkás szót. Eddig kizárólag a polgárt használták, és nem túl hízelgően nyilatkoztak a "nem polgárokról".

Pedig fontos a munkásokról is szót ejtenünk. Engem néha bírálnak, mert úgy vélem, hogy a jelenlegi baloldal nincs is, mint ahogy jobboldal sincs. Foglyai vagyunk bizonyos megszokott nyelvi formuláknak, miközben a magyar társadalom és a közélet valóságos szerkezete már régen megváltozott.

Az utóbbi napokban a kampány arról szólt, hazudik-e a Fidesz, "le kell-e állítani a hazugsággyárat. Eközben ön a Bokros-csomag kétszeresét kitevő megszorító csomagokkal fenyeget, áremeléseket hirdetnek. Honnan veszik ezeket az információkat?

Nem mi találjuk ki, a kormány maga mondja. Ne tévesszen meg bennünket, hogy nem a "megszorító csomag" kifejezést használják. A pénzügyminiszter maga jelentette be, hogy radikális, nagy ívű, versenyképesség-javító csomagra készül. Mi más lehet ez, ha nem megszorítás?

Ehhez képest Kovács László MSZP-elnök azt mondja, az idei gazdasági növekedés 4,2 százalék, a munkanélküliség csökken, növekszik a külföldi működőtőke-beáramlás aránya. Ha ilyen ütemben halad a gazdaság, mi szükség lenne beruházásélénkítő csomagra?

Kovács László a külügyekért felelős, el tudom képzelni, hogy nincs teljesen tisztában a Pénzügyminisztérium szándékaival. A pénzügyminiszter egyértelműen fogalmazott. Mellesleg a Bokros-csomagot is "versenyképesség-javító" céllal zúdították a nyakunkba. A legnagyobb "újítás" egyébként a kormánynyilatkozat: "Takarékoskodni kell, de úgy, hogy közben nem kell kevesebbet költeni."

Ezen a héten lett volna alkalma arra, hogy rácáfoljon a "hazugsággyárra", mégsem állt ki vitázni Kovács Lászlóval. Miért?

Nem akarom a külügyminiszter urat bírálni, de miért akar a főnöke - a miniszterelnök - helyett vitázni velem? Arról nem beszélve, hogy két olyasvalaki vívna szópárbajt az EP-választások küszöbén, akik közül egyik sem megy Brüsszelbe.

Milyen forgatókönyveik vannak arra az esetre, ha az MDF bejut, illetve nem jut be az Európai Parlamentbe? Mennyire változhat a két párt közötti kapcsolat a kampány után?

Remélem, újra megerősödik a bizalom és az együttműködés. Bennünk megvan erre a szándék. Nyitottak vagyunk, ezért nem is reagáltunk a támadásokra, ne nyíljanak nehezen gyógyuló sebek. A magyar választójogi törvény olyan - és ezt jobb tudomásul vennünk -, hogy az egységet jutalmazza, a széthúzást bünteti. Amíg vetélytársaink "egyben vannak", addig - saját érdekünkben is - csak a minél szorosabb együttműködés hozhat eredményt.

Előfordulhat ön szerint, hogy hétfőtől bárki is a szavazatok újraszámlálását követeli?

Ne szaladjunk ennyire előre.

A Fidesz átszervezése óta folynak a találgatások, vajon marad-e az elnöki székben akkor is, ha pártja 2006-ban újra vereséget szenved. Eldöntötte már?

Sosem foglalkoztam azzal, hogy a választások után Orbán Viktornak hívják-e majd a pártelnököt. Az elvégzett munkám a lényeg.

Forrás: Magyar Hírlap, 2004. június 10., Az interjút készítette: Joó Hajnalka és Varga Gergely

fideszfrakcio.hu