The Wall Street Journal a szervilis Kovács vakhitűségéről
Ma már csak egyetlen ember tart ki rendületlenül a magyar csapatok iraki részvétele mellett: Kovács László külügyminiszter. Az egykori kommunista megkérdőjelezhetetlenül kötődik az Egyesült Államokhoz, egyesek szerint a nagyhatalmak iránti tanult vak hitről van szó - írja The Wall Street Journal Europe az Irakkal kapcsolatos magyar politikát elemezve.
Dátum: 2004-06-11 15:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24443
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:09:14.073007, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Irakkal kapcsolatos magyarországi viták akár befolyásolhatják az európai parlamenti választások kimenetelét is - vélekedik a The Wall Street Journal Europe (WSJE) című lap.
A cikk szerzője, Andrew Princz, a Budapesten megjelenő Diplomacy and Trade című külpolitikai folyóirat szerkesztője szerint az ellenzéki erők egyre fokozódó nyomása miatt az elmúlt időkben a megingás jelei tapasztalhatók attól a kormánytól, amely az Egyesült Államok hűséges támogatója és szövetségese volt az Irakban állomásozó 300 fős katonai kontingenssel.
"Egyetlen ember tart ki rendületlenül - az egyetlen, aki valóban a szálak mozgatója, Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke. Míg kommunista múltja miatt növekvő tüskét jelent a kormányoldalnak, megkérdőjelezhetetlen kötődése az Egyesült Államokhoz zavarba ejti a megfigyelőket. Vannak, akik úgy magyarázzák, hogy a nagyhatalmak iránti tanult vak hitről van szó" - írja Princz.
"Ha az Egyesült Államok nem képes megoldani korrekt módon a konfliktust, és ha nincsenek jól felkészülve Irakban, nem követhetjük őket úgy, mintha a szolgálatukban állnánk" - jelentette ki Herényi Károly, az MDF helyettes vezetője - Egy országnak meg kell védenie szuverenitását azzal, hogy leszöghezi: egyszerűen nem ért egyet bizonyos dolgokkal." Az MDF következetesen ellenezte Magyarország iraki jelenlétét, és azzal támadta a kormányt, hogy Magyarország olyan eseményekbe keveredhet bele, amelyek túlmennek tervezett "békefenntartó" funkcióján.
Kovács ezekben a napokban valóságos össztüzet érezhet, miután tekintélyes politikusok és szakértők még saját minisztériumában is rosszul érzik magukat az amerikai politika kitartó támogatása miatt.
A katonai intervenció kezdetén Magyarország szilárdan kiállt az Egyesült Államok mellett a Szaddám Huszeinnel való összecsapásban. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök egyike volt annak a 8 európai vezetőnek, akik tavaly nyílt levélben támogatták az amerikai álláspontot.
A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amely megszavazta a magyar csapatok kiküldését, visszakozott a magyar részvétel erkölcsi alapon való megkérdőjelezésével az Abu Graib börtönben történt kínzások leleplezése után. Még politikai nyilatkozattervezetet is vitt a parlament elé, követelve, hogy ha június 30-ig nem teljesülnek az iraki hatalomátadás feltételei, Magyarországnak haza kell hívnia csapatait. Bár a Fidesz álláspontja enyhült az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata után, a kérdés továbbra is vitás marad. A csapatküldéshez a parlament kétharmados többsége szükséges.
Még a népszerű, Brüsszelbe készülő esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin is közölt a közelmúltban egy vezércikket az ország legnagyobb példányszámú napilapjában Hétköznapi holokauszt címmel a koalíció visszaéléseiről. Göncz Árpád, az ország köztiszteletben álló volt elnöke kijelentette: "Nem mondom, hogy örülök az iraki háborúnak, és nem érzem, hogy ez Magyarország háborúja lenne. Abban sem vagyok biztos, hogy szükségünk volt erre a háborúra".
A magyar lakosság is aggódik a katonákért - emlékeztet a WSJE. Egy közelmúltbeli Gallup-felmérés azt mutatta, hogy a magyarok mintegy kétharmada továbbra is ellenzi az amerikai vezetésű intervenciót. Ugyanennyien ellenzik a magyar csapatok Irakba küldését.
Közben a Kovács minisztériumához legközelebb állók is egyre szkeptikusabbak - áll az írásban. "Aggódunk, nagyon aggódunk. A kormány figyelmesen követi az iraki helyzetet, benne a biztonsági helyzetet és az események fényében hozza meg saját döntését - mondta Bródy Gábor magyar külügyi államtitkár-helyettes -, de az idő még nem érkezett el, hogy a kormány szükségesnek ítélje meg a csapatok hazahozását". Bródy, távolságot tartva a magyar és az amerikai kormány között, hangsúlyozza, hogy Magyarország nem része a "megszálló erőknek", hanem egyszerűen az ENSZ felhívásának tesz eleget.
A magyar álláspont változása hetekkel azután következett be, hogy Lengyelország, az Egyesült Államok legkeményebb közép-európai szövetségese nyilvánosan kezdett hangot adni kétségeinek csapatai Irakban tartásával kapcsolatban. "Azt hiszem, az iraki koalíció minden tagja, így a közép- és kelet-európaiak is átgondolják álláspontjukat" - vélekedett Heather Grabbe, a londoni Európai Reformközpont igazgatóhelyettese.
A közelgő választások országos reflektorfénybe helyezték a kérdést, amely még élesebben jelentkezne, ha a magyar katonák veszélybe kerülnének, vagy veszteségeket szenvednének a következő napokban. Bródy szerint az Irakról folyó vita természetesen nem az iraki intervenció legitimitásáról szól, hanem Európa szerepéről, a globális struktúrákról, az ENSZ és az Egyesült Államok szerepéről.
Az államtitkár-helyettes úgy vélekedett, hogy manapság egyetlen globális hatalom sem cselekedhet egyedül.
"A koalícióhoz történt csatlakozás gyorsan aláaknázott tereppé válik Budapesten akárcsak más európai fővárosokban. A mai magyar politikában egy hátba veregetésnek a világ legnagyobb hatalmától kisebb lehet a súlya, mint hajdanában" - írja végezetül Andrew Princz.
MTI - fideszfrakcio.hu