NATO-bővítés: Ivanov nem bánja

Az orosz védelmi miniszter szombaton kijelentette, hogy hazáját már nem aggasztja a NATO tervezett keleti bővítése.

Dátum: 2002-06-10 12:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2339
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:11.423997, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A németországi látogatáson tartózkodó Szergej Ivanov német kollégájával, Rudolf Scharpinggal tartott Rajna-menti találkozóján, Mainzban kijelentette: az atlanti szövetség bővítése "a NATO problémája, nem pedig Oroszországé". Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy mára elképzelhetetlenné vált egy katonai konfliktus Oroszország és Európa között. A világra leselkedő legnagyobb veszélyt az orosz miniszter a terrorizmusban és a tömegpusztító fegyverek továbbadásában jelölte meg. Mind a kettő kívül esik Európa és Oroszország határain - fogalmazott.

Alig két hete, a NATO és Oroszország vezetőinek római találkozója előtt a moszkvai külügyminisztérium szóvivője még "egyértelmű hibának" minősítette a NATO tervezett újabb bővítését. Ezt azzal indokolta, hogy az új kelet-európai tagok felvétele sem az atlanti szervezet, sem az új tagállamok számára nem jelentene nagyobb mértékű biztonságot.

A november végén Prágában tartandó csúcsértekezletén a NATO várhatóan felajánlja a tagság lehetőségét hét újabb kelet-európai országnak, köztük a három balti államnak, amelyek 12 évvel ezelőtt még a Szovjetunióhoz tartoztak. Oroszország főleg ezen államok NATO-tagsága ellen berzenkedett, mivel felvételük nyomán az atlanti szervezet keleti határa túlságosan is közel kerülne orosz területhez, illetve - Litvánia belépése esetén - a kalinyingrádi beékelődést a szárazföldön kizárólag NATO-államok (Lengyelország és Litvánia) vennék körül.

Orosz kollégája mainzi kijelentését a német védelmi miniszter Moszkva "építő szellemű hozzáállása" jeleként értékelte. Scharping kijelentette: a régi kelet-nyugati konfliktusok "mindegyike oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára".

A május végén tartott római csúcstalálkozón a 19 NATO-tag és Oroszország által aláírt megállapodásban a felek rögzítették az együttműködés új kereteit. Az újonnan létrehozott közös tanácsban olyan fontos témákról kívánnak a jövőben rendszeresen konzultálni és döntéseket hozni, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a fegyverzetkorlátozás és a polgári védelem.