Francia választások - jelentős előny a jobboldalon

A francia nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulóján - a közvélemény-kutató intézetek első gyorsbecslései szerint - a hagyományos jobbközép erők győztek, hét százalékos különbséggel utasították maguk mögé a parlamenti baloldal pártjait, s ezzel elhárították egy újabb politikai társbérlet lehetőségét.

Dátum: 2002-06-10 13:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2341
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:13.149758, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A SOFRES intézet exit-pollja szerint a konzervatív tábor pártjai 43,8 százalékos szavazatarányt értek el az 577 egyéni választókörzetben, míg a klasszikus baloldal pártjainak összesített eredménye 37 százalék.

Az első fordulóban kialakult erőviszonyok alapján a június 16-i második forduló végeredményeként jelentős jobboldali túlsúlyú nemzetgyűlés jöhet létre, amelyben 380-420 jobboldali honatyával szemben 135-175 baloldali - többségében szocialista - képviselő kaphat helyet.

A Jacques Chirac konzervatív köztársasági elnök mögé felsorakozott hárompárti (RPR, DL és részben UDF) választási szövetség, az UMP (Unió az elnöki többségért) az első körben elért helyezések alapján 34,5 százalékos eredményével kényelmesen megszerezheti a képviselői helyek abszolút többségét (289 mandátum).

A baloldal vezető ereje, a Szocialista Párt (PS), amely Lionel Jospin miniszterelnök váratlan távozása miatt konszenzusos vezető nélkül szállt be a törvényhozási csatába, viszonylag jól szerepelt még így is, 25,8 százalékos szavazatarányával a parlament második pártja lehet. A "pluralista baloldal" viszont szétesett, s a kommunista párt (PCF) gyakorlatilag összeomlott. A szavazatok 4,3 százalékával eddigi története legalacsonyabb teljesítményét hozta.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) és a belőle kivált rivális Nemzeti Republikánus Mozgalom (MNR) együttesen a szavazatok 12,6 százalékát gyűjtötte be, ezen belül az FN-nek 11,2 százalék jutott, ami Jean-Marie Le Pen FN-elnök korábbi várakozásaihoz képest súlyos kudarcnak minősül.

A FN ezzel ugyan a harmadik legnagyobb francia párt, de szinte nincs esélye arra, hogy bekerüljön a Bourbon-palotába: a republikánus tábor nem hajlandó választási alkut kötni a rasszista-populista párttal.

A korábbi várakozásokkal ellentétben a második fordulóban valószínűleg csak bal/FN, illetve jobb/FN párharcok várhatók, a kockázatosabb háromszögek lehetősége minimálisra csökkent.

Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök az első választási becslések bejelentése után adott nyilatkozatában a Chirac elnök programjában foglalt "valamennyi ígéret teljesítésére" vállalt kötelezettséget, amennyiben a választók egy hét múlva megadják a teljes felhatalmazást az általa vezetett UMP-kormánynak. A vidéki származású, korábban ismeretlen Liberális Demokraták-párti szenátort Jacques Chirac a május 5-i elnökválasztási döntő másnapján, öt héttel a parlamenti vetélkedés előtt nevezte ki kormányfővé.

Laurent Fabius, a szocialisták egyik frontembere, volt gazdasági csúcsminiszter a TF1 közszolgálati televízióban vasárnap este felhívást intézett az első fordulótól távol maradt szavazókhoz: vegyenek részt a június 16-i döntő szavazáson, hogy "egyensúlyba hozzák a parlamenti erőviszonyokat".

A vasárnapi választáson a 41 millió szavazásra jogosult francia 64 százaléka voksolt. A 36 százalékos távolmaradás a francia választások történetének negatív rekordja.