Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Egyenlő elbánást kér Magyarország az EU-csatlakozás tárgyalásain

Magyarország számára EU-csatlakozása után hároméves átmeneti időszak lenne elfogadható az unió közös agrárpolitikája keretében nyújtott közvetlen jövedelemtámogatások bevezetésére - közölte a külügyminiszter az EU-magyar csatlakozási tárgyalások hétfőn Luxembourgban tartott fordulóján.


Dátum: 2002-06-11 11:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2356
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:17.944799, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Kovács László sajnálattal nyugtázta, hogy az uniós külügyminiszterek közvetlenül ezt megelőzően tartott tanácsülésükön nem tudtak dűlőre jutni a közvetlen kifizetések ügyében, s így továbbra sincs közös uniós tárgyalási álláspont a mezőgazdasági fejezetről. Ennek egyik része, az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos uniós joganyag átvétele és alkalmazása mindamellett szerepelt a hétfői forduló napirendjén, mert e részterületet már korábban további tárgyalásokat nem igénylőnek nyilvánították, s ezt most miniszteri szinten is megerősítették.

A csatlakozási tárgyalásokon még nyitott egyéb témakörök közül a közös költségvetéssel kapcsolatban Kovács László megállapította, hogy ennek lezárása az összes többi olyan nyitott kérdésről való megállapodás függvénye, amelyeknek pénzügyi-költségvetési kihatásai vannak. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország nem csupán azt szeretné, hogy a csatlakozása utáni első évben ne romoljon költségvetési pozíciója, hanem azt, hogy javuljon, általában pedig egy pillanatra se váljon nettó befizetővé.

Az állat- és növényegészségügy, valamint a közös költségvetés mellett az uniós intézményekkel, valamint a közlekedéssel kapcsolatos tárgyalási fejezet szerepelt a hétfői forduló napirendjén.

Az állat- és növényegészségügy részben azzal kapcsolatban került ismételten terítékre, hogy Franciaország kezdeményezésére az unió megfigyelési mechanizmusokat kíván alkalmazni az e területen a tagjelöltek által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. A közlekedési fejezet lezárása pedig szintén csak miniszteri megerősítésre várt, mert e témakört főtárgyalói szinten már tavaly decemberben ideiglenesen félretehetőnek nyilvánították.

Mivel a kormányváltás után ez volt az első miniszteri forduló a csatlakozási tárgyalásokon, magyar részről fontosnak tartották bizonyos elvi álláspontok ismételt megerősítését. Ennek megfelelően Kovács László leszögezte: az új kormány arra törekszik, hogy Magyarország minél előbb és minél jobb feltételek mellett váljon az unió tagjává. Álláspontja szerint a közösségi politikákat teljes mértékben ki kell terjeszteni valamennyi újonnan csatlakozó országra, mégpedig az egyenlő elbánás, illetve a jogok és kötelezettségek egyenlősége elvének a tiszteletben tartásával.

Magyar részről azt is alapvetőnek tartják, hogy a bővítési folyamatot sem a közös mezőgazdasági politika, sem bármilyen más közösségi politika reformja ne lassítsa le. Ugyanígy, az egyes tagjelöltek csatlakozásának a folyamatát sem fékezheti mások lassúbb előrehaladása - jelentette ki a külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy Magyarország számára a bővítés időpontja fontosabb, mint az egyidejűleg csatlakozó országok száma.

A miniszter szerint a magyar kormány nem kíván újranyitni már lezárt tárgyalási fejezeteket, hanem "csendes eljárással" igyekszik javítani az eddig elért pozíciókon. A tőke szabad áramlására vonatkozó fejezettel kapcsolatban például vállalja azt az előző kormány által bejelentett igényt, amely szerint a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutásának tilalmára megállapított hétéves átmeneti időszakot bizonyos feltételek mellett további három évvel meg lehessen hosszabbítani.

A személyek szabad áramlásának - egy éve lezárt - fejezetével kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra, hogy itt a tagállamok kértek átmeneti mentességet az uniós joganyag alkalmazása alól. Egyidejűleg azonban vállalták, hogy minél előbb tájékoztatást adnak arról, milyen nemzeti szabályozást kívánnak alkalmazni ebben az időszakban. Ezt azonban még mindig nem mindegyik tagállam tette meg. Magyarország tőlük is várja a választ, egyszersmind változatlanul igényt tart arra, hogy kétoldalú alapon az elérhető legkedvezőbb feltételeket kapjuk meg e téren - mondta Kovács László.

Kapcsolódó elemek