Mozgó posta: Visszafejlesztés minden szinten

"Modernizációs" lázban ég a Magyar Posta. Bár ott még nem tart a dolog, hogy egyes településeken a vegyesboltok és zöldségesek is postai szolgáltatásokat nyújtsanak, a vidéki kis hivatalok ütemes felszámolása ebbe az irányba mutat. Eközben a társaság vezetői nem győzik cáfolni a közelgő privatizációról vagy a Postabankot megvásárló Erste Bank esetleges hatalomátvételéről szóló híreszteléseket.

Dátum: 2004-06-18 11:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24675
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:10:26.583337, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Lázasan készülődik a Magyar Posta Rt. (MP) vezetése 2009-re, a teljes postai liberalizáció bevezetésének idejére. Mivel a hagyományos postai szolgáltatások iránt világszerte csökken az érdeklődés, új kitörési pontokat kell találnia. Az Orbán-kormány időszakában több lábon álló cégbirodalom kiépítése volt a cél, ma már azonban inkább a karcsúsítás, a leépítés és a felszámolás a jelszó.

Levelek a boltban?

A költséglefaragás jegyében másfél éve indított racionalizálási program egyik leglátványosabb eleme, hogy a 600 lakos alatti településeken mobilpostával váltják fel a hivatalokat. Az ország 1142 települését érinti a gazdasági kényszerűségből hozott döntés. Tavaly a posta 120 mobiljáratot indított el 440 településen, s idén is folyamatosan növeli a mozgó szolgáltatásba bekapcsolandó települések számát. Pedig a tapasztalatok nem egyértelműen kedvezők: egyes települések már hangot adtak elégedetlenségüknek a kiszámíthatatlan érkezés és a csökkenő szolgáltatások miatt. A mozgójárat ki van szolgáltatva az időjárási, közlekedési viszonyoknak, és az aprófalvak népességének életmódja nem feltétlenül igazodik a jármű menetrendjéhez.

Három kistelepülés (Komlóska, Háromhuta, Sárazsadány) panasszal élt ez ügyben, melynek részben helyt adott a Nemzeti Hírközlési Hatóság. E települések - ha akarják - a bíróságnál is keresetet nyújthatnak be az MP ellen a hivatalok visszaállításáért. A három "lázadó" leveleket küldött szét mintegy 2400, kétezer lakos alatti településre, melyben a kis posták bezárásáról kérdezték az érintettek véleményét. Június elejéig mintegy 500 falu jelezte, hogy elégedetlen a mozgópostával. Olyannyira, hogy akár még demonstrálni is hajlandó. Lapzártánkig nem derült ki, milyen lépésre szánják el magukat az elkeseredett falvak vezetői, de az biztos: a mobilposták nem arattak akkora sikert, amint ahogyan a sajtóban hirdették.

Szintén a modernizáció jegyében az MP az év elején még azt tervezte, hogy a 600-2000 fős lakosú településeken a postai szolgáltatásokat ügynökökhöz vagy önkormányzatokhoz telepíti. Ez azt jelentené, hogy az érintettek például teleházakban, élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban, sőt körzeti orvosi rendelőkben kereshetik a postát. Vagy a Takarékbank fiókjaiban, már ahol létezik ilyen. Az ötlet persze nem hazai eredetű, az EU-ban valóban nem ismeretlen a postamesterség fogalma. Kérdés azonban, hogy a vállalkozók nálunk is jövedelmezőnek tartanák-e a postai szolgáltatások nyújtását. Az amúgy is finanszírozási gondokkal küszködő önkormányzatoknak pedig nyilván úgy hiányzik az újabb tevékenység, mint púp a hátukon.

Az általános felháborodás volt-e az oka vagy sem, de május végén Szivi László, az MP vezérigazgató-helyettese kategorikusan kijelentette: nem tervezik a postai szolgáltatás vállalkozásba adását ezeken a településeken, vagyis maradnak a fix posták. Ezt mindenesetre nehéz összeegyeztetni Szabó Pál vezérigazgató nem sokkal korábbi nyilatkozatával, amely szerint a közel háromezer postából álló hálózatnak az év végére 2400-ra kell csökkennie, egy év múlva pedig 1600-ra. Ez viszont már legyen az MP gondja - vélik az érintett települések, valamint a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek remélik, hogy a döntés az európai parlamenti választás után sem módosul.

Visszarendeződés

Mi szükség van ilyen sok vitát kiváltó intézkedésekre? Minden bizonnyal azért, mert vége a régi szép időknek, amikor a postának még nem kellett szembenéznie az erősödő konkurenciával. Változik a világ, a társaságnak búcsút kellett intenie a faxolásból és táviratfeladásból származó bevételeknek, s most már alaptevékenysége két kulcsfontosságú területén, a levél- és csomagküldésben is piacszűkülésre kell felkészülnie. A gyorspostai vagy futárszolgálatoknál már érvényesül a verseny, Magyarországon is jelen van a FedEx, az UPS, a DHL Expressz, valamint a TNT.

A társaság üzleti modellje is jelentősen változott az Orbánkormány időszakához képest. Akkori vezérigazgatója, Kalmár István külföldi minták alapján a hagyományos profiltól eltérő piaci szegmensekben is ügyködő cégbirodalom kiépítésén fáradozott. Egyebek között bankot, biztosítót, utazási irodát, elektronikus piacteret, vámügyintéző vállalkozást integrált volna a társaságba. A nagy ívű elképzelések - valamint például a Tetraprojekt, az elektronikus közbeszerzési rendszer vagy az Eurohívó - azonban óriási fejlesztési költségeket igényeltek.

A Medgyessy-kormány által kinevezett új vezetői gárda ennek épp az ellenkezőjében hitt, és lecsupaszította a vállalatot alaptevékenységeire. Öt önálló üzletágat hagytak meg: levél, csomag, logisztika, hírlapterjesztés és pénzforgalom. 2002 első négy hónapjában a mérleg szerinti eredmény még 2,4 milliárd forint volt, de az év végére az MP már több mint hétmilliárd forintos üzemi veszteséggel számolhatott. A cég 2003-ban a fent említett területek leválasztása, az áremelések és az ezerfős létszámleépítés révén 3,6 milliárd forintos eredményt ért el. Az idén 152 milliárdos bevétel mellett mintegy kétmilliárd forint nyereséget terveznek, mivel a levélforgalomban a volumen további növekedésére számíthatnak. Ugyanakkor a közel 40 ezer főt foglalkoztató társaság újabb kétezer dolgozótól kíván megválni. Csak emlékeztetőül: Medgyessy Péter 2002-ben még erkölcsi és anyagi megbecsülést ígért a postai dolgozóknak.

Az MP szerint a jövőben különösen a csomagküldés és a logisztikai üzletág fejlesztése lehet jövedelmező, ezért is ragaszkodott a közel tízmilliárd forintba kerülő budaörsi logisztikai központ létrehozásához. Az csak márciusban derült ki, hogy a központot talán nem Budaörsre kellett volna kivinni. A fővárosban dolgozó szakképzett alkalmazottak ugyanis a felkínált kedvezmények ellenére sem voltak hajlandók oda kimenni, s emiatt emlékezetes káoszba torkollt a levelek és csomagok továbbítása.

Alakul az Erste-sarok

A posta emlékezetes idei húzásai közé tartozott az is, hogy felmondta a szállítási szerződést a MÁV-val, tehát az év második felétől nem járnak többé postavonatok Magyarországon. Az MP vezetői szerint a közúti fuvarozás sokkal rugalmasabb és kényelmesebb. Az már más kérdés, hogy a világon mindenütt úgy tartják, hogy a vasúti szállítás a legolcsóbb. A postai liberalizációra az uniós jogharmonizációs kényszer miatt van szükség - állítja a kormány. Ennek jegyében fokozatosan épülnek le a monopoljogok: tavaly még a 350 gramm súlyú küldemény kézbesítésére kizárólagos joga volt a postának, idén ez már megszűnt. 2004-től már csak a 100 gramm alatti levelekre, 2006-tól pedig az 50 grammnál könnyebb küldeményekre szűkül le a monopoljog. Amúgy jelenleg a teljes bevételnek csak 25 százaléka származik monopóliummal védett szolgáltatásokból, s ez még tovább csökkenthető. A kormány saját hatáskörben bármikor eltörölheti a jól tervezhető és biztos árbevételt garantáló hivatalos küldemények kizárólagos forgalmazásának jogát. Egyesek élnek a gyanúperrel, hogy a kormány szándékosan igyekszik leválasztani a valamennyire is jövedelmező tevékenységek kizárólagos jogát a postáról, s idő előtt beengedi e területekre a magánvállalkozásokat, amelyekkel a posta nem képes felvenni a versenyt.

A nyereséges postai területek közé tartozik még a pénzforgalmi tevékenység. Éppen ezért keltett feltűnést az a hír, hogy a Postabankot megvásárló Erste Bank arról tárgyal az MP vezetőivel, hogy a jövőben maga a bank vagy a hitelintézet és az állami társaság közös cége átvenné a postától a pénzforgalmi tevékenységet vagy annak egy részét. Az Erste állítólag mindenképpen beköltözik a postahivatalokba, ahol új banki termékeket is kínál majd. Kalmár István szerint ez a lépés az MP privatizációját jelentené. Ez irányba mutat a postatörvény módosítása is, melynek értelmében a pénzforgalmat már nem csak a posta végezheti.

Ha a posta a pénzforgalmi tevékenységre közös vállalatot alapít az Erstével, többé nem lenne arra biztosíték, hogy a megtermelt jövedelmet (évi 40 milliárd forint nettó árbevételről van szó) a vállalat visszakapja - vélik szakemberek. Ez létszámleépítést is jelent, a posta még inkább elértéktelenedik, és szabad prédává válik. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is megengedhetetlennek tartotta, hogy a legnyereségesebb üzletágat kiszervezzék a posta alól, és ezen ráadásul pont az a pénzintézet nyerjen, amely 101 milliárd forintért megvásárolta az államtól a posta korábbi bankját, a Postabank Rt.-t. Az össztűz hatására a napokban az MP vezetése is megszólalt. Közölte: a posta nem kíván megválni ettől az üzletágtól. Az Erste Bank viszont szóvivője útján megerősítette azt a hírt, hogy tárgyalnak a közös jövőről a postával, de lapzártánkig nem szolgáltak részletekkel.

A postahálózaton lebonyolított pénzügyi szolgáltatások terén tehát még mindig nagy a bizonytalanság. A kissé kaotikus helyzet nem akadályozza meg ugyanakkor az MP-t abban, hogy Közép- Európa meghódítása végett vegyesvállalat létrehozásáról tárgyaljon az osztrák postával. Ez azonban igencsak nehéz lesz, ha a vezetőség a jövedelmező tevékenységek leválasztása révén az MP-t a MÁV-hoz hasonló leszállópályára állítja.

Facsinay Kinga, Heti Válasz