Sógor, koma, jóbarát - románoknak pálinkát?
Lengyel Zoltán felemlegette Medgyessy Péter Románia irányába tett gesztusait - vajon ebbe a sorba illik a pálinka átengedése is? Bársony András a történelmi tényeket dhonesztálónak találta. Lengyel Zoltán interpellációját szó szerint közöljük.
Dátum: 2004-06-21 16:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24776
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:10:58.614737, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Nyilván senki nem kérdőjelezi meg egy ország külpolitikai szándékait, ha azok arra irányulnak, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki szomszédos államaikkal. Nos, a szocialista kormányra ilyen szempontból igazán nem lehet panasz. Elég, ha csak román - magyar viszonylatban átfutunk az elmúlt két év eseményein. Már a felütés is felejthetetlenre sikerült, hiszen a kormányváltás után pár hónappal Adrian Nastase román miniszterelnök nem mással koccintotta össze pezsgőspoharát a Kempinski Hotelben Románia nemzeti emléknapját ünnepelve, mint Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Ez önmagában még nem lenne baj. Két aprócska probléma volt csak: Nastase azért érkezett Budapestre, hogy Erdély Romániához való csatlakozását ünnepeljék, Medgyessy Péter pedig Magyarország miniszterelnökeként kívánt ilyen formában távlatokat nyitni a román - magyar kapcsolatokban. 2003-ban már ennél is gátlástalanabbul feszegette a magyar kormányfő a diplomáciai és külpolitikai jó ízlés határait. Ezúttal vadászott. A világörökség részeként nyilvántartott Hortobágyi Nemzeti Park területén. És nem egyedül, meghívott vadásztársa Nastase román miniszterelnök volt. Ők és kisebb csapatuk 2400 tőkésrécét lőttek ki, miközben múlatták az időt. Tehették, törvényt nem sértettek vele, legfeljebb azok ütköztek meg, akik nem tartják elfogadhatónak állatok ilyen célból történő tömeges lemészárlását.
De miért is idéztem fel a múltat? Azért, tisztelt miniszter úr, mert az elmúlt hetekben olyan esemény borzolta fel a kedélyeket, ami már nem egyszerűen az illem és a jó ízlés ellen vét, hanem komolyan sérti a magyar érdekeket. Magyarország olyan gesztust tett Romániának, ami általános felháborodást váltott ki minden magyar emberből. Merthogy jóból is megárt a sok. A magyar pálinka méltán világhírű, igazi hungarikum. Az ön tárcájának mégsem sikerült elérni, hogy ezután is csak mi gyárthassuk ilyen elnevezéssel az italokat. Azt már csak zárójelben említem meg, hogy a szakmai szervezettekkel ezúttal sem folytatták le a szükséges egyeztetéseket, mielőtt a román féllel tárgyalóasztalhoz ültek. Tudom, hogy nehéz az embernek maga mögött hagynia a régi beidegződéseket, amikor a tárgyalás gyakorlatilag puszta formalitássá szelídül, mert a kérdés már rég eldőlt máshol, máshogy. Csakhogy, államtitkár úr, már nem ezeket az időket éljük. És a magyar emberek büszkék ételeikre, italaikra, hagyományaikra. Senkinek nincs joga hatalmi pozícióból elvenni ezeket!
Ezek után kérdéseim a következők: Miért nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel? Külügyi államtitkárként nem gondolja, hogy inkább a magyar érdekeket kellett volna szem előtt tartania a tárgyalások során?
Bársony András államtitkár válaszában mindent rendben lévőnek talált az ügyben, ám sérelmezte, amit a fideszes képviselő a miniszterelnökről mondott. Ez szerinte dehonesztáló volt.
Lengyel Zoltán viszontválaszában rámutatott: az államtitkár történelmi tényeket látott dehonesztálónak, s nem csodálkozna azon, ha a következő vadkacsavadászaton cujkával koccintanának a vadászok. Az államtitkári választ csak a kormánypártok fogadták el.
fideszfrakcio.hu