Hornék privatizációjának sikerét most is nyögjük: újabb százmilliárddal apad az államkassza
Nagy árat fizetünk az első szocialista-szabad demokrata kormány privatizációs gyakorlatáért. A Legfelsőbb Bíróság (LB) egy konkrét ügyben hozott tegnapi precedensítélete nyomán a központi költségvetésnek ki kell egyenlítenie az egykori állami vállatok tartozásait, amely - a jelenleg folyamatban lévő ötven pert figyelembe véve - a kamatokkal együtt a százmilliárd forintot is elérheti. Ugyanakkor megindult a privatizációval kapcsolatos perek újabb hulláma: bányák és erőművek külföldi vevői követelik a korábban megígért környezetvédelmi összegeket.
Dátum: 2004-06-24 11:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=24871
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:11:27.850373, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az ÁPV Rt. köteles megfizetni a beszállítóknak és a követeléskezelőnek azt a 120 millió forintot, amellyel a hajdani Szolnoki Tejipari Vállalat (Szolnoktej) adósuk maradt. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése szerint ennek az az indoka, hogy 1995. június 16-ától az ÁPV Rt. birtokolta a cég részvényeinek több mint 75 százalékát, közvetlen befolyása volt tehát a társaság működésére. A Szolnoktej tönkrement, felszámolták. A beszállító szövetkezetek, tejfeldolgozó vállalatok nem kapták meg áruik, szolgáltatásaik ellenértékét. Csupán a hitelező bank jutott hozzá a pénzéhez.
Az 1970-ben alapított Szolnoki Tejipari Vállalat 1993-ban alakult át részvénytársasággá. Vagyonát 29 ezer darab tízezer forint névértékű részvény testesítette meg, amely az állami vagyonkezelő tulajdonában volt. A hétszázmillió forint adósságot felhalmozó cég eszközeit - az ÁPV Rt. igazgatóságának jóváhagyásával - 1995 végén a WÉS Rt. vásárolta meg úgy, hogy kifizette a tartozás egy részét. A bíróság 1996 októberében elrendelte a felszámolást. A társaságot 2002 januárjában törölték a működő vállalatok nyilvántartásából.
Több szerződéses partner eladta követelését egy faktoráló vállalatnak, a Cenzus Kft.-nek. Ez a társaság hét beszállítóval együtt évek óta pereskedik járandóságáért. Első, illetve másodfokon a fővárosi, majd a Legfelsőbb Bíróság megítélte követelésüket. Pontosabban azt a pénzt, amelyet a Szolnoktej az ÁPV Rt. létrejöttét követően, vagyis 1995. június 16-a után nem fizetett ki a partnereinek.
Az LB öttagú gazdasági tanácsa tegnap jóváhagyta ezt a döntést, és elutasította az ÁPV felülvizsgálati kérelmét. A bírák immár végérvényes határozata szerint a 75 százalékos tulajdoni hányad önmagában megalapozza az állami vagyonkezelő konszernjogi felelősségét. Az 1988. évi társasági törvény ugyanis nem írta elő, hogy bizonyítsák: a tulajdonos esetleg előnytelen gazdasági lépésekre utasította, tönkretette a vállalatot.
Az elsőfokú bíróságokon jelenleg ötven hasonló ügy vár döntésre. Úgy tudjuk, ezek többségében csak azért nem hirdettek még ítéletet, mert a bíróságok az LB precedensértékű döntésére vártak. Az eljárásokat azonban most már egy éven belül jogerősen lezárhatják.
Információk szerint a folyamatban lévő perek értéke elérheti a százmilliárd forintot. Amennyiben ilyen mértékben marasztalják el az ÁPV Rt.-t, az komoly kiadást jelent az államnak. Az idei költségvetési célokat ugyanakkor ez csak kismértékben veszélyezteti, ugyanis a perek többségét az idén még nem fejezik be, ám a következő évi költségvetésben a kifizetésekre feltehetően tartalékot kell képeznie az államnak.
Az ÁPV Rt. jogi képviselője, Köteles György ügyvéd azt mondta, több tízmilliárd forint sorsa forog kockán. Úgy tudjuk azonban, az összeg kamattal együtt elérheti a százmilliárd forintot. A legtöbb ügy ugyanis - a felszámolási eljárást is beleértve - nyolc-tíz éves múltra tekint vissza. Az éves kamat pedig 2001-ig negyven százalék körül volt, hiszen addig a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt a jogszabály. Minden bizonnyal emiatt hivatkozott az ÁPV jogásza a tegnapi perbeszédében arra, hogy a pervesztés - az ügy precedensjellegét is figyelembe véve - hátrányosan érintené az állami költségvetést. A beszállítók ezt visszautasították, mondván: a pervesztes - vagyis ez esetben az állam - anyagi helyzete ebben az ügyben sem befolyásolhatja a bírói döntést.
A Magyar Hírlap értesülése szerint az ÁPV Rt. nemrégiben elvesztett két környezetvédelmi-privatizációs pert, sokmilliárdos összegben. A dunántúli bányavállalatok külföldi vásárlóival megkötött privatizációs szerződésben ugyanis a magyar állam hajdan elvállalta, hogyha a cég felhagy a bányászattal, állami költségen végezheti el a rekultivációt. Ez akár több tízmilliárdot is felemészthet. Az egyik erőmű környezetvédelmi követelése híreink szerint csak azért maradt függőben, mert a kár még nem következett be. Egyszer azonban nyilvánvalóan ezért is fizetni kell.
Forrás: Magyar Hírlap, 2004. június 24.
fideszfrakcio.hu