EP: el kell kerülni a bővítési menetrend csúszását

Az Európai Parlament (EP) legnagyobb pártcsoportjai is támogatásukról biztosították az EU soros elnökségének és az Európai Bizottságnak azt az álláspontját, amely szerint mindenképpen el kell kerülni a bővítési menetrend csúszását.

Dátum: 2002-06-13 13:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=2388
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:35:27.931685, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az elnökség nevében Ramón de Miguel európai ügyekért felelős spanyol külügyi államtitkár, a brüsszeli bizottság képviseletében pedig Günter Verheugen bővítési biztos emelte ki ennek fontosságát abban a vitában, amelyet az EP strasbourgi plenáris ülésén szerdán folytattak a képviselőtestület tavaszi bővítési jelentésének tervezetéről.

A pártcsoportok vezérszónokai, valamint a bizottságok jelentéstevői egységesen felsorakoztak melléjük, és hangoztatták, hogy a tizenötöknek - egyes tagállamok fenntartásai ellenére - tiszteletben kell tartaniuk a saját maguk által jóváhagyott tárgyalási útitervet.

Ez most azon múlik, képesek lesznek-e a tagországok még a soros spanyol elnökség alatt, vagyis e hónap végéig meghatározni közös álláspontjukat a csatlakozási tárgyalásoknak a mezőgazdaságra vonatkozó fejezetében. Legutóbb hétfőn, a külügyminiszterek luxembourgi tanácsülésén tettek - sikertelen - kísérletet erre, az egyeztetéseket azonban ezen a héten, majd a jövő hétfőn esedékes újabb külügyminiszteri tanácsülésen is folytatják.

Az EP külügyi bizottsága által kidolgozott tavaszi bővítési jelentés tervezete tömörebb a szokásos évi parlamenti jelentésnél, mert az idén megelőlegezi (de nem helyettesíti) a jóval részletesebb utóbbit, amely novemberben esedékes. A bővítési folyamat helyzetét általánosságban értékelő jelentés mellett ugyanakkor most több konkrét részterülettel foglalkozó dokumentumot is tárgyaltak a képviselők: külön jelentés készült a bővítés pénzügyi kihatásairól, a határ menti térségekről, az előcsatlakozási alapok (ISPA és SAPARD) felhasználásáról, valamint a bővítés és a mezőgazdaság viszonyáról.

Mint a jelentésekből és szerdai vitából kitűnt, a parlament a bővítés finanszírozásának kérdésében is a brüsszeli bizottság álláspontját osztja. Egyetért tehát azzal, hogy az erre a célra rendelkezésre bocsátandó forrásoknak mindenképpen belül kell maradniuk az 1999 márciusi berlini EU-csúcson meghatározott átfogó kereteken. Támogatja azt a javaslatot is, amely szerint az újonnan csatlakozó országokra csak hosszabb átmeneti időszak alatt terjesztenék ki a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások rendszerét.

Az általános vitában sok felszólaló hívta fel a figyelmet mindennemű hátrányos megkülönböztetés felszámolásának, a kisebbségek - különösen a romák - védelmének a szükségességére. Ezzel kapcsolatban került szóba ismét a Benes-dekrétumok ügye is, amellyel kapcsolatban ezúttal meglehetősen mérsékelt hangvétel volt jellemző. A képviselők csupán a jogrendszerben esetlegesen felbukkanó diszkriminatív elemek megszüntetésére kérték Csehországot, általában azonban úgy vélekedtek, hogy nem a múlttal kellene foglalkozni, hanem a múlt üzeneteit kellene pozitív módon felhasználni a jelen problémáinak a megoldására.

Luis Queiró, a jelentés Magyarországgal foglalkozó részének szerzője felszólalásában a magyar integrációs politika folyamatosságát emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is dinamikusan fejlődő piacgazdaság, és vannak előrelépések az olyan - korábban uniós részről rendszeresen szóvá tett - problémák rendezésében, mint a közmédiumok kuratóriumainak az összetétele. Ugyanez érvényes a korrupció és a pénzmosás elleni harcra, valamint a közbeszerzési eljárások szabályozására - állapította meg.

A bővítéssel közvetlenül összefüggő nyitott problémák közül nagy hangsúllyal szerepelt még a vitában Ciprus megosztottságának és a kalinyingrádi enklávénak az ügye. A képviselők szorgalmazták a ciprusi kérdés mielőbbi rendezését, Verheugen pedig kijelentette, hogy ennek legkésőbb az októberben esedékes brüsszeli EU-csúcsig meg kell történnie, mert egyébként kérdésessé válhat a bővítési folyamat menetrend szerinti befejezése.

Valamennyi pártcsoport vezérszónoka kitért Kalinyingrád problémájára, amely abból fakad, hogy a bővítés után a Lengyelország és Litvánia közötti enklávé teljes egészében az unióba ékelődött terület lesz. Az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal egyetértésben az EP sem tartja elfogadhatónak Oroszország javaslatát, amely szerint az ezzel járó vízum- és tranzitproblémákat a két országon átvezető folyosók létrehozásával kellene megoldani.

A liberálisok pártcsoportja beterjesztett egy módosító indítványt, szorgalmazva, hogy azok a tagországok, amelyek még nem nyilatkoztak a munkaerő áramlásának liberalizálásáról, minél előbb tegyék ezt meg.

A jelentéshez egyébként igen nagy számú, mintegy száz módosító indítványt nyújtottak be a pártok parlamenti csoportjai. Ezekről, akárcsak a jelentés egészéről csütörtökön szavaz az EP plénuma.