Szaturnusz körüli pályára áll csütörtökön a Cassini amerikai űrszonda

A Szaturnusz óriásbolygó körüli pályára áll közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban a Cassini amerikai űrszonda, és ha a manőver sikerül, az űrkutatás területén újabb történelminek nevezhető mérföldkövet tudhatunk magunk mögött.

Dátum: 2004-06-30 10:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25054
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:12:23.302208, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kaliforniai Pasadenában lévő, a bolygóközi szondákat irányító központ munkatársai kedden elmondták: minden szóba jöhető veszélytényezőt számba vettek, hogy zökkenőmentesen történjék meg az a 96 percre tervezett műveletsorozat, mialatt az űreszközt fékezőrakétája lelassítja, lehetővé téve, hogy a Szaturnusz gravitációs ereje befogja, mintegy örökre rabul ejtse a Cassinit, amely így a gyűrűs bolygó első műholdja lesz.

A Pasadénában ismertetett program szerint a fékezőrakétát 4 óra 36 perckor gyújtják be. Az űrszonda, miután áthalad a Szaturnusz G és F jelzésű gyűrűje közötti résen, 6 óra 5 perckor kerül legközelebb - 20 ezer kilométerre - a Szaturnusz légköréhez, és innentől kezdi meg keringését. (A Szaturnusz gázbolygó, azaz ellentétben a Földdel, nincs szilárd felszíne.) A pályára állási manőverrel egy időben megkezdődik a tudományos adatok gyűjtése és az első fényképek készítése is. A földi irányítás legkorábban fél hétkor kaphat információt arról, hogy sikerült-e a megközelítés és a pályára állás. A szonda 9 óra tájban kezdi meg mérési adatainak a Földre küldését, délután pedig az első fotók is megérkeznek az irányítóközpontba. Általuk először pillanthat be az emberiség ebbe a tőlünk mintegy 1,2 milliárd kilométerre lévő különös világba. A Cassini tevékenységének 4 évesre tervezett alapszakaszában 76 fordulatot tesz az óriásbolygó körül, eközben a Szaturnusz 31 ismert holdja közül hétnek fog egészen a közelébe kerülni, összesen 52 alkalommal.

A küldetés legizgalmasabbnak ígérkező része januárban következik el. Ekkor a Cassinihez csatolt Huygens leszállóegység sima leereszkedést kísérel meg a Szaturnusz legnagyobb és legtitokzatosabb holdjára, a Titánra. Ez az égitest még a Földéénél is sűrűbb légkörrel veszi magát körül, és nem tudni pontosan, hogy milyen viszonyok várnak a Huygensre, amely leszállása közben, majd a felszín elérése után még néhány percig, esetleg fél óráig mérési

adatokat és fényképeket küld haza.

A csillagászok mini-Naprendszernek is nevezik a Szaturnuszt körülvevő tájékot. Az óriásbolygó fejlett gyűrűrendszere ugyanis azt az állapot mutathatja, amilyen a Nap környezete lehetett milliárd évekkel ezelőtt, amikor a forró égitestet körülölelő por- és gázkorongból kialakulhattak bolygói. A páratlan méretű nemzetközi tudományos vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei részt vettek a Cassinin elhelyezett 12 tudományos berendezés közül kettőnek a kifejlesztésében.

MTI - fideszfrakcio.hu