A Szaddám Huszein és társai ügyében ítélkező különleges iraki törvényszék

A különleges iraki törvényszék, amely csütörtökön ismerteti a vádat Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátorral és a volt rezsim tizenegy magas rangú vezetőjével szemben, 2003. december 10-án, azaz Szaddám elfogása előtt három nappal alakult meg.

Dátum: 2004-07-01 14:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=25120
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 20:12:43.554480, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A törvényszék, amely Paul Bremer, Irak amerikai polgári közigazgatásának volt vezetője irányításával jött létre, az irakiak által 1968. július 17., a Baasz Párt államcsínye és 2003. május 1. között az irakiak által Irakban vagy másutt, illetve az Irán elleni háborúban (1980-1988) és Kuvait megszállása (1990-1991) idején elkövetett bűnöket vizsgálja.

A törvényszék része legalább egy, öt évre kinevezett, öt állandó bíró alkotta elsőfokú bíróság, egy kilenc bíróból álló feljebbviteli bíróság, valamint húsz, három évre kinevezett vizsgálóbíró. Az ügyészek száma húsz, ők hároméves szerződés alapján dolgoznak a törvényszéken.

Az iraki kormánynak joga van külföldi bírákat is kinevezni, a törvényszék elnöke pedig háborús bűnökre szakosodott, külföldi tanácsadókat választhat magának munkatársul.

A törvényszék népirtás, emberiesség elleni bűnök és az iraki törvények megsértése ügyében ítélkezik. Ez utóbbi kategóriába tartozik a hivatali hatalommal való visszaélés, valamint az, ha valaki helyzetével visszaélve olyan politikát folytat, amely "háborúhoz vagy az iraki hadseregnek egy másik arab ország elleni bevetéséhez vezethet".

A vizsgálóbíró feladata a vádemeléshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése. Ezt megteheti a gyanúsított, az áldozatok és tanúk kihallgatásával. A gyanúsított igénybe veheti ügyvéd szolgálatait.

Az ügyvédek lehetnek külföldiek, azzal a megkötéssel, hogy védelem vezetőjének irakinak kell lennie.

Ha a vizsgálóbírók vezetője úgy ítéli meg, hogy elégségesek a bizonyítékok, elrendelheti a vizsgálati fogságba helyezést. A bíróság elnökének kérésére kiadhatja az elfogató parancsot, és "minden intézkedést" megtehet, amely a per előrehaladásához szükséges. A vádlottal ismertetni kell az ellene felhozott vádakat.

A per folyamán, a bíróságnak fel kell olvasnia a vádiratot, biztosítania kell a vádlott jogainak tiszteletben tartását, valamint azt, hogy a vádlott világosan megértse az ellene felhozott vádakat, mielőtt megkérdeznék tőle, bűnösnek vallja-e magát vagy sem.

A törvényszék bírái szótöbbséggel hozzák meg ítéletüket. A vádlottnak fellebbezési joga van, ha eljárásjogi vagy olyan anyagi jogi hiba történt, amely akadályozza az igazságszolgáltatás megtörténtét. Ha a feljebbviteli bíróság úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés indokolt, új pert kell tartani.

MTI - fideszfrakcio.hu